Budapest, 1980. (18. évfolyam)

7. szám július - Dr. Holdas Sándor: Műemlék vagy „állat óla"?

DR. HOLDAS SÁNDOR MUEMLEK VAGY „ALLAT OLA" ? A Fővárosi Állat- és Növénykert gondjai Avárosiasodás eltávolítja az embert az állatvilágtól. Pedig él az emberben az igény, hogy valamilyen módon kapcsolata legyen a természettel, az állatokkal. Ezt a kétségtelenül fennálló egyébként semmilyen szempontból sem helytelenithető — igényt a nagyvárosokban is megpróbálják legalábbis pótolni. Állatkerteket, botanikus kerteket vagy ligeteket, parkokat létesítenek. Az új lakótelepeken mindenütt igyekeznek zöld területekkel: gondozott pázsittal, virágágyásokkal vagy facsoportokkal enyhíteni a mértani testekre emlékeztető házak egyhangúságát. A házak azonban csak a növényekkel teremtenek kapcsolatot, nem teszik lehetővé, hogy az itt élő ember állatokat lásson, állatközeibe kerüljön, érzelmileg az állatokhoz kapcsolódjék. Régebben a falun vagy kertes családi házakban felnövő gyerekek megfigyelhették az állatok viselkedését, életüket, foglalkoztak etetésükkel és semmi gondot nem okozott számukra például a szaporodás ténye. Természetesnek vették, hogy a kocát kanhoz hajtják, és ezután „születnek" a kismalacok, tanúi lehettek, amint apjuk világra segíti a csikót vagy a borjút. A lakótelepeken élő gyerekeknek ilyesmire nincs lehetőségük. Az érzelmi szálak lazulása mellett ez — sajnálatos módon az állatvilág ismeretének hiányát okozza, olyan ismeretekét, amit nem lehet csupán tankönyvekből, könyvekből igazán pótolni. Ennek érdekében a gyerekeket — sőt, mindinkább a felnőtteket is — állatközelbe kell vinni. A televízió gyakran foglalkozik az élő természettel, növényekkel és állatokkal egyaránt. Legsikeresebb műsorai közé tartozik a Kisfilmek a nagyvilágból vagy a Custeausorozat. Ezek is csak részben pótolják az „igazi" hiányát, mégis jó szolgálatot tesznek, mert azáltal, hogy felkeltik az érdeklődést érdekes módon mindinkább növelik a hiány érzetét, s hatásukra is fokozódik az érdeklődés az állatkertek iránt. Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy mind több látogató keresi fel az állatkerteket. Ezért egyrészt új állatkerteket létesítenek, másrészt pedig a régebbi, hagyományos elrendezésű kertek mellett kialakítanak az állatokat természetes körülményeik között bemutató szafariparkokat, vadasparkokat, zoológiai parkokat is. Az állatkerti igazgatók világszervezetének International Union of Directors of Zoological Gardens legutóbbi konferenciáján valamennyi delegáció a látogatók számának emelkedéséről számolt be. A kisebb 14 Kapocsy György felvételei állatkertek tízezrekkel, a nagyobbak százezrekkel több látogatót fogadnak évente. Például a moszkvai állatkert 1978-ban 3,5, a frankfurti hárommillió látogatót fogadott, a növekedés ütemét figyelembe véve pedig 1985-re ötmillió látogatót várnak. A hagyományos típusú, régi állatkertek 80—100 évvel ezelőtt, a már akkor felismert igény kielégítésére alakultak. A világon harmincadiknak, Európában ötödiknek szervezték meg a budapesti állatkertet 1866-ban. Hazánkban jelenleg nyolc állatkert működik. A vidékiek közül a veszprémi, a pécsi és a debreceni a nagyobbak, a győri, a kecskeméti és a nyíregyházi pedig a kisebbek közé tartozik. Tavaly nyitotta meg kapuit az ország első üzemi állatkertje Jászberényben. Veszprémben 600 ezer, Pécsett és Debrecenben 300—300 ezer látogató váltott jegyet 1979-ben. A Fővárosi Állat- és Növénykert látogatóinak növekvő száma ezt az általános tendenciát is felülmúlja. Az adatok önmagukén beszélnek. Egy évtized alatt 50%-kal emelkedett a látogatottság, a legutóbbi években pedig a szakembereket is meglepte az egyre fokozódó érdeklődés. Ez a tendencia azt jelenti, hogy a népszerű zoo 1980-ban több A farkasház mesterséges romjai akadályozzák a korszerűsítési munkákat