Budapest, 1980. (18. évfolyam)

6. szám június - Szilárdfy Zoltán: Bebo Károly óbudai szobrász

Szent Bertalan »zobra az óbudai Pétéi-Pál plébániatemplomban Csigó László felvételei Bebo Károly óbudai szobrász A 18. században, az erősödő abszolutizmus idején a barokk művészet vált uralkodóvá az építészetben, festészetben, szobrászatban. A barokk azonban korántsem egységes irányzat, számos fejlődési foka, „oldalhajtása" van. Bebo Károly jó művészi színvonalú, változatos műfajú munkákkal járta végig az európai stílusváltozás útját a iS. században. Igen termékeny művész volt. Ahogyan a pesti, Pest környéki templomoknak Hebenstreit József a legfőbb dekorátora ebben a korban, Bebo neve méltán fémjelzi a korszak budai szobrászatát. Ma már elismert tény, hogy az óbudai Zichyek építési felügyelője, udvarmestere és udvari szobrásza: Bebo Károly, barokk szobrászatunk egyik jellegzetes és tehetséges képviselője. Jó ötven esztendeje, hogy fővárosunk barokk művészetének érdemes kutatója és tudósa, Schoen Arnold, kiemelte Bebo Károlyt a feledés homályából. így az óbudai mester munkássága letelepedésétől, 1740-től kezdve nyomon követhető. Neve olaszos, ám származásáról, születési helyéről, tanulóéveiről semmiféle adatunk nincs. Az előző évszázad végén számos művész vándorolt Itáliából Ausztriába. Utódaik, a következő, immár „bennszülött" festő-, szobrász- és építészgeneráció azonban már csak a nevében őrzik az olasz eredetet. Kínálkozik ez a feltételezés Bebo esetében is, de adat hiányában nem bizonyítható. Azt viszont már tudjuk, hogy anyagi gondjai nem voltak, bár sok családtagról kellett gondoskodnia: az óbudai plébánia anyakönyvei szerint hét gyermeke született Teréz nevű feleségétől. Életét tehát nem keserítették a megélhetés költségei, a nyomortól való félelem. A grófi udvarban a rendes fizetésén kívül minden egyes munkájáért külön díjazásban részesült. Csaknem négy évtizedet felölelő tervezői és kivitelezői művészi munkásságával nagy hírnevet szerzett. A grófi család bőkezű kegyúri, mecénási törekvéseinek szolgálata mellett más megrendeléseknek is eleget tett. A török kiűzése utáni újjáépítés lendületében a katolikus egyház az ellenreformáció meg-megújuló szellemében sorozatosan építtetett új templomokat. Ezek elkészítésében, berendezésében az óbudai Zichy-kastély építésének vezetésén és szobrászati munkálatain túl tetemes részt vállalt Bebo Károly Budán és vidéken egyaránt. A szakirodalom kilenc fafaragású szószéket, legalább két tucat oltárt tulajdonít neki. Dolgozott az óbudai Szent Péter-Pál-és a kiscelli trinitárius templom, Budán a várbeli főtemplom, az ágostonok, kapucinusok, karmeliták, klarisszák és a vízivárosi Szent-Anna-templom számára. De működése kiterjedt Békásmegyer, Budakeszi, Makkosmária, Budaörs, Majk, Zsámbék, Pilisszántó, Dunabogdány, Vác, Mogyoród, valamint Esztergom és Székesfehérvár templomaira is. Külön említésre méltó a székesfehérvári jezsuita (később pálos, majd cisztercita) templom szószéke, amely nemcsak Bebo Károlynak, hanem az egész magyar barokk művészetnek egyik legrangosabb alkotása. (Figyelmet érdemel a padok és a sekrestye fafaragása is, ezt a rend fehérvári műhelyében készítették.) 25