Budapest, 1980. (18. évfolyam)

3. szám március - Gergely józsef: „Itt mindíg híd lesz!"

PEST B r'r*i Olrk Wiener Klafter FLAK der köu. Fr ei.Stadt PESTfl samint Hotter Begräuzung cn/roorfrri und (jczri rhu rt" iwu drn /'. /.'. lutjtnirurrv .des Pest Solirr Cork'fats I»n,-it/, v. Palu&vav und Ignatz Lnk.it;. Sz kir Város és határának átnézeti Térképe szerkesztették es rajzolák" Piúugyav Ignácz éx Lukács ljinácz Cs. kir. IVsl Solt iuo»vei mérnökök * . 1852." •S': rthftd kir. I'rxt városa f/rltnUffi perse'tr Der kön,Freistadt Pesth jetziges Siegel. Csigó László reprodukciói tendeji 36. törvénycikkely által felhatal­mazott országos küldöttség elölülője..." hangzik a rangok és címek hosszan kí­gyózó sora, míg végül eljutunk a 8. pontig, amely a hídvámmal foglalko­zik. ,,£gy gyalog személy 1 krajezár, ugyanaz vállán teherrel 2 kr. Egy lovas személy 4 kr. Kisebb barmok: bárány, birka, sertés, kecske 2 kr. Kétkerekű üres taliga 3 kr. Ha egy személy húz­za 4 kr., ha kettő, úgy 6 kr. Kisebb pa­rasztkocsi 5 kr., ha két ló van eléje fog­va, úgy 8 kr." — és így tovább, terhen­ként váltakozóan szab taksát a szerző-Buda — közös tulajdona volt, jól jö­vedelmezett, mégis mindenki érezte, hogy szükség van egy állandó hídra. Campmiller József és Baritz György foglalkozott az elsők között egy, a Du­na fölött átvezető állandó függőhíd tervével, építésével. Merész tervüket a „Hét választó fejedelem" nevű ven­dégfogadóban állították ki közszemlé­re. De megbízást kapott a tervezésre Brunei Marc Isambard, a közleke­déstörténetből jól ismert angol mér­nök is. Végül Széchenyi István és And­rássy György 1832-es angliai látoga­tása tett pontot a „hőn óhajtott" Az újjáépítés ügyre. A híd építésével foglalkozik az 1832/36-osXXVI. törvénycikk. Számos jelentkező közül a későbbi vasútépítő, báró Sina György tervét fogadták el, amelyet az angol William Tierney Clark mérnök készített, aki csak név­rokona a hidat felépítő Adam Clark­nak. Az építés 1839-ben kezdődött, tíz év múlva, 1849. november 20-án déli 12 órakor adták át a hidat. Az építtetők nem voltak önzetle­nek: a vámszedés joga 87 évig illette a társaságot. A vaskos szerződés 32 pontban foglalkozott a feltételekkel. A kor frazeológiája jól tükrözi a kor szellemét is, ezért idézzük a szerződés első sorait: „Mi, József császári, királyi és auszt­riai főherczeg, aranygyapjas, nem külön­ben szent István apostoli király rendje nagy keresztes vitéze, Magyarország nádorispánja, királyi helytartója és tör­vényes főkapitánya, a Jászok és Kunok főispánja és bírája, a cs. kir. lovasság fővezére, két magyar lovassereg ezrede­se és tulajdonosa, Pest, Pilis és Solt tör­vényesen egyesült vármegyék örökös és valóságas főispánja, a magyar királyi Helytartótanács, úgy szinte a Hétszemé­lyes Tábla elölülője mint az 1836-ik esz-35

Next

/
Thumbnails
Contents