Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Beszélő címerek

Mátyás király címere 1470-ből a budai főtemplomon Reneszánsz kő ajtókeret Magyarország és Mátyás címerével Alátyás—Beatrix címeres kútja. A dísz­kutat házasságuk (1476) idején faraghatták. Közös királyi korona alatt hajlik össze Má­tyás ún. birodalmi címere az Aragóniai házéval. A mohácsi vészbe s a török megszállásba torkolló Jagelló-kort is megőrizte néhány monumentális kőemlék. Még 1949-ben emel­tünk ki a palota nagyudvarán egy hatalmas koronás-sasos címert. 1973-ban pedig a Szent György tér egyik török kori pincefalá­ban akadtunk rá II. Ulászló király címeres, W-monogramos, vörösmárvány balüszt­rád-töredékére. Ennek a faragásnak művé­szettörténeti értéke is jelentős: Balogh Jolán reneszánsz kutatónk szerint annak bizonyí­téka, hogy II. Ulászló alatt még jóidéig Budán dolgoztak Mátyás király kőfaragói. A Jagelló-kori magyar—cseh perszonál­uniónak tán legszebb ötvösemlékét Eszter­gomban a főegyházmegyei bibliothéka őrzi: II. Ulászló király remekmívű Gradualéját a kétfarkú cseh oroszlán alakja mint könyv­veret díszíti. II. Ulászló töredékes monogramja II. Ulászló cseh királyi címere (könyvveret 1500 körül) A Jagello-ház címere (budai lelet a 16. sz. elejéről) Vöröss Emőke felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents