Budapest, 1979. (17. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Beszélő címerek

Kályhacsempe-töredék a Cilleiek címerével (budai lelet) Ciliéi Borbála királyné — Zsigmond felesége — mint Vénusz Molnár János felvétele Szakállát tépdeső lovag. A Pálóczi-család címeralakja egy budai kályhaszemen Zsigmond címere a brandenburgi sassal és a Sárkányrend jelvényével (budavári kályhaszem) sasszárny. Erről az ún. címeroromdíszről megállapíthattuk: a Luxemburg-háznak, nevezetesen Zsigmond király családi címerének része. Ez a lelet tehát arra utal: a nevezetes budai szoborgaléria megalkotásához Zsigmond királynak is köze volt. Vagy az 1370-es években végbement eljegyzése Anjou Mária királynővel, vagy 1386. évi házasságuk alkalmából, de az is lehet, hogy Zsigmond nagy, XV. századeleji palotaépítkezéseivel kapcsolatban faragták meg szobraink egy részét, meglehet, az egész galériát. A most említett herold-alaknak címertani érdekessége, hogy ezt a szobrot és társait még az élő heraldika korában faragták. A sisak itt nem csupán címertani jelvény, hanem fegyverviseleti tárgy. Ezt bizonyítja a herold jobbválláról bokájáig lecsüngő köpenye. A behasogatott köpeny a sisak és az azt díszítő korona közé ízült: ebből a viseletdarabból alakult ki a későbbi címerek sisakját s a címerpajzsot jobbról balról átkaroló ún. takaró. Ezt a „heraldikai takarót" e korban még hordták! Címerek kályhacsempéken Akadémiánk kézirattára őriz egy XV. századeleji képes kódexet. Ennek egyik alakja: Zsigmond király felesége, Ciliéi Borbála, Vénusz jelmezében. A király-császárné vágtázó ló hátán ül, ún. vadember kosztümben; bal kezében zászlós kopja. A lobogón csillag. Az ábrázolás kettős jelkép. Egyrészt azzal hízeleg a királynénak, hogy Vénusz csillagához hasonlítja. Másrészt azonban a Cilleiek családi címerének, a hármas csillagnak egyik motivumát is felidézi. Ugyanez a címer — a Cillei-ház címere — van a budai palota egyik kályhacsempéjén. (Hasonló Ciliéi címeres kályhaszem került elő a budanyéki királyi vadászkastély romjai közül is.) Ez a kor különben — Zsigmondé — hazánkban a díszes kályhacsempék aranykora! 1409 körüli időből való az a kályhaszem, amelyen Zsigmond király brandenburgi sas-motívuma a magyar címer pólyáival együtt jelenik meg. Érdekessége: a címerpajzsot sárkányalak, Zsigmond és Borbála ekkoriban alapított Sárkányrendjének a jelvénye fonja körül. Ennek a kornak köszönhetünk még egy különös kályhaszemet. Ezen egy nagyhajú bácsika ennen szakállát cibálja. Ez az ábrázolat nem népmesei emlék, hanem heraldikai. A szakállát cibáló férfi címeralak Zsigmond egyik nádorának, Pálóczi palatínusnak — aki egy ideig a budai palotában lakott — címere. Mátyás hollója, a Jagellók sasmadara Buda virágkorának évtizedeit idézik fel a budavári ásatások során előkerült hollós címeres faragások, kályhaszemek. Egyik legszebb Mátyás címerünk ma a Mátyás-templom déli — ún. Mária kapujának bejárója mellett van. (Ez az eredeti, 1470-ben faragott címer; másolata a templom déli tornyát díszíti.) A palota feltárásai több Mátyás címerrel gazdagitották heraldikai emlékeinket. Ezek közül tán a legemlékezetesebb a palota déli előudvarának