Budapest, 1979. (17. évfolyam)

1. szám január - Székely Eva: Otthonom a víz

Csigó László felvételei SZÉKELY ÉVA Otthonom a víz Hathónapos koromban szüleimmel Amióta az eszemet tudom, mindig körülvett a víz. Nem tudok visszaásni emlékez temben addig, amikor megismertem az úszás örömét, csak arra emlékszem, hogy már lubickoltam benne, Csillaghegyen, a strandon, napjában egyszer fürödtem: reggeltől estig. Legszívesebben a vízben aludtam volna. Teljes nyarakat töltöttem a vízben, Fantasztikus játékokat eszeltem ki, és megismerkedtem azzal a bűvös dologgal, amelyet három évtizeddel később, az űrhajósok bravúrja nyomán, „a súlytalanság állapotának" nevez a világ. Télen szerettem volna előretolni a naptárt, de legszívesebben még az órát is, gyerünk, gyerünk, süssön már ki a nap, induljunk újra Csillaghegyre, a vízbe, Az elhatározás, amelynek döntő jelentősége volt egész életemre, szintén itt, a csillaghegyi strandon született. 1936 nyarán, a berlini olimpia nyarán a medencében töltöttem napjaimat. Egy trópusi meleg napon Pluhár István közvetítése harsogott a megafonban a 100 méteres gyorsúszás döntőjéről. Ennyi év után még most is hallom: Csík, Csík, Csík! Aztán az eredményhirdetés. Néma csend az emberekkel zsúfolt strandon. Sok ezer ember meghatottan, könnyekkel a szemében hallgatja egyik fia tiszteletére nemzeti imájának hangjait. Úgy meghatódtam, hogy ott és akkor határoztam el, én is olimpiai bajnok ikarok lenni, én is ilyen dicsőséget akarok szerezni hazámnak. Abban, hogy az elhatározásból valóság is legyen, egy diákversenynek volt döntő szerepe. Ez a háború kitörésének évében történt. Akkoriban olyan hosszú, karvastagságú hajfonataim voltak, hogy ha akartam, rá tudtam ülni a copfjaimra. Hogy úszás közben ne zavarjanak, a hajamat a rajt előtt feltekertem a fejemre, sapkát húztam rá, és ezzel a toronnyal a nyakamban indultam. Verseny közben a sapkám leesett, copfjaim kibomlottak, és vizes törülközőként terültek arcomra. Életem első versenyén csaknem belefulladtam a saját hajamba, de így is nyertem. Az edző, Sárosi Imre, akivel egész pályafutásom során együtt dolgoztam, ezen a versenyen fedezett fel. Verseny után megkérdezte, akarok-e versenyző lenni, és azt mondta, hogy olimpiai bajnokot csinál belőlem. Egy pillanat alatt csatát nyert nálam! Kimondta dédelgetett, legtitkosabb Edzőmmel, Sárosi Imrével és Killermann Klárával A holland versenyzőkkel és Gyenge Valériával Nővéremmel, Klárival