Budapest, 1979. (17. évfolyam)

12. szám december - Szabadi Judit: „Minden Titkok kapuja”

Kislány fal előtt, 195S Ország Lili (1926-1978) gyűjteményes kiállítása a Műcsarnokban „MINDEN I A Minden Titkok kapuja Ország Lili kilenc tagból álló képének a címe. Maga a cím nemcsak e kiállításnak, hanem életművének is a mottója lehetne. Sőt, fájdalmasan rövidre szabott földi pályafutásának, magánnyal eljegyzett, tragikus sorsának is epigramma tömörségű összefoglalása ez a jelképes mondat. A kiállítás rendezése drámai fokozáson alapult. A látogató, ahogy végigment a termeken, úgy érezte magát, mintha beavatási szertartáson venne részt, és az életmű időrendben követhető szakaszai után a iMbirintus-ciklussal beborított, terrakotta színű falak közé, egy antik kiképzésű szentélybe jutna. Immár belül a titkok kapuján, ott van az egymásba kulcsolódó szellemi mozdulatok eredőjénél. Itt, a dekoratívvá 24 csiszolt jelek mértani rendszerbe szerkesztett monumentális monotóniájában, a kiegyenlített és kiapadhatatlan szépség' kozmikus-fémes zengzetességében oldódott fel Ország Lilinek önmagával és a világgal folytatott szorongásos, feszült párbeszéde. A tárlaton a nagy, az egyszeri dolgoknak kijáró áhítat hangulata érződött: Ország Lili intenzív jelenléte ugyanis akkor hasított bele a művészeti közéletbe, amikor ő maga már nem volt az élők sorában. Mert amíg élt, csaknem észrevétlen maradt. Sorsként vállalta az elszigeteltséget. Erre predesztinálta aszketikus alkotói morálja, makacs megszállottsága, festői építkezésének pályatársaktól és kortárs áramlatoktól független rokontalansága.