Budapest, 1979. (17. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: A városligeti Műjégpályán Csigó László felvétele

BUDAPEST a Fovöros FoLyoinaca A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese A szerkesztőség címe: 1076 Budapest VII., Garay u. 5. Telefon: 425-502 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 79.2067 Athenaeum Nyomda, Budapest A lap íves mélynyomással készül Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor téri. T: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, 1389 Budapest, pf. 1-19. Megjelenik havonta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 45, —- Ft. fél évre 90,— Ft, egy évre 180.— Ft. Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 éráig VII., Garay u. 5. Olvasószolgálat: VIII.. Népszínház u. 24 Telefon: 130-022 Főszerkesztő: VARGHA BALÁZS Főszerkesztő-helyettes: JÁVOR OTTÓ Olvasószerkesztő: SEBŐK MAGDA Munkatárs. OSZLAT ISTVÁN Képszerkesztő: SÍVÓ MÁRIA Tördelőszerkesztő: BUZÁSSY LÁSZLÓ Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A TARTALOMBÓL: Kertész Péter: Sólyatéri hegesztők 6 Poilák Erika: Édesanya nélkül 10 Tamás Ervin: Szigetvár 14 Pajzs Ödön: Franzstadt — Ferencváros . . 18 Bánszky Éva: Közgyűjteményeink mostohagyereke: a játék 21 Szabadi Judit: „Minden Titkok kapuja".... 24 FÓRUM Dr. Gyapay Gábor: Fiatal múzeumbarátok 28 Dr. Kaba Melinda: Műemlék az Mi i-esen 30 Marthy Barna: Krónikás kislány 34 Czagány István—Gábor István: Dísz tér 3 37 A címlapon: A városligeti Műjégpályán Csigó László felvétele XVII. ÉVF. 12. SZ. 1979. DECEMBER ÁRA: 15 Ft A hátsó boritón: Ország Lili: Római falak, 1976 Szelényi Károly felvétele Szerkesztő bizottság: BOSTAI KÁROLYNÉ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára; BUZA BARNA szobrászművész: GARAI GÁBOR, a Magyar Irók Szövetsége főtitkára; GÁSPÁR TIBOR Budapest Főváros Tanácsa V. B. városrendezési és építészeti főosztályvezető-helyettese; GRANASZTÓI PÁL író. építészmérnök; Dr. HOLDAS SÁNDOR az Állat-és Növénykert főigazgatója; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgtója; SZABÓ LÁSZLÓ, a Népszabadság rovatvezetője; SZÁRAZ GYÖRGY író; SZILÁGYí LA|OS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes: Dr. TRAUTMANN REZSŐ, az Elnöki Tanács tagja. „Alapelvünk: nincs kis és nagy ügy" Dr. Vincze Lukács rendőrfőkapitány a főváros közrendjéről és közbiztonságáról Legutóbb 1973 októberében számolt be a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetője a Fővárosi Tanács plénuma előtt Budapest közbiztonságának, valamint közrendjének helyzetéről. Ez év szeptember 29-én ismét a testület elé került a főkapitány jelentése. Ez alkalomból arra kértük dr. Vincze Lukács vezérőrnagyot, a Budapesti Rendőrfőkapitányság vezetőjét, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit az elmúlt hat évben végzett munkáról és a megoldásra váró feladatokról. — Budapestnek kiemelkedő, meghatározó szerepe van hazánk politikai, gazdasági és kulturális életében. Ugyanilyen jelentős-e a fővárosi bűnözés hatása az ország egészének közrendjére, közbiztonságára? Milyen Budapest bűnügyi helyzete az európai nagyvárosokéhoz viszonyítva? — A bűnözés növekedése világjelenség, olyannyira, hogy sok helyütt az állampolitika érvényesítését akadályozó tényezővé vált. Közismert az is, hogy világszerte a nagyvárosi bűnözés okozza a legnagyobb gondot a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szerveknek, hiszen ez a környezet a bűnelkövetésre, a hatóság előli bujkálásra, elrejtőzésre jó lehetőséget kínál. A szocialista országokban — köztük hazánkban — kedvezőbb a helyzet. A kapitalista országok többségével szemben nálunk nincs szervezett alvilág. A szocialista építőmunkát nálunk nem befolyásolja a bűnözés számottevően. — Jóleső érzéssel mondhatom el, hogy Budapest a hasonló világvárosok között bűnügyileg a kis fertőzöttségűek közé tartozik. Mint az egész országban, fővárosunkban is törvényes rend és jogbiztonság van. Erről tanúskodnak statisztikai adataink, tapasztalataink, és naponta erről győződhet meg a főváros lakossága is. A Budapesten tartózkodó külföldi állampolgárok a szilárd közbiztonságot sokszor jellemző tényezőként említik. — Ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy a bűnözés visszaszorításában nem értünk el döntő fordulatot az elmúlt hat év alatt sem országos, sem fővárosi szinten. A Budapesten elkövetett ismertté vált bűncselekmények szama évente 30 és 33 ezer között váltakozott, a bűnelkövetőké pedig 15 ezer körül alakult. Az összes bűncselekményeknek mintegy 25—30 százalékát évről évre a fővárosban követik el. — A bűnüldözés mint társadalmi jelenség a fejlett szocialista társadalomban sem szűnik meg automatikusan, a szocialista viszonyok között azonban megvannak a feltételei fokozatos visszaszorításának. Miért nem tudtunk mégsem jelentősebben előrelépni a bűnözés csökkentésében? — Azoknak a nézeteknek és szokásoknak egy része, amelyek a kapitalista viszonyok között a bűnözés gyors növekedéséhez vezetnek, részben nálunk is hat. Ennek oka a bűnözési formák határokat nem ismerő terjedése. Elég, ha arra utalok, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a vám- és deviza-bűncselekmények, a külföldi állampolgárok által elkövetett vagyon elleni, sőt, az egyes erőszakos, garázda jellegű bűntettek száma és aránya. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy külföldi és magyar állampolgárok együttesen követnek el ilyen bűncselekményeket. Talán nem kell külön hangsúlyoznom azt sem, hogy miiyen gondokat okoz a főváros egyes területein tömegesen jelentkező tiltott adásvétel, üzletelés megszüntetése. — Népgazdaságunk struktúrájának megváltoztatásával, az iparosodással együtt jár a munkaerőhiány, és ezzel együtt a vidéki munkavállalóknak tömeges áramlása a fővárosba. A lakással nem rendelkező dolgo-1