Budapest, 1979. (17. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: A városligeti Műjégpályán Csigó László felvétele

zók munkásszállásokon élnek, sokan a szabad idő kulturált eltöltésének lehetősége és igénye nélkül. Az italozás, a tiltott szerencsejátékok, a prostitúció stb. különösen a faluról a városba özönlő fiatalokat veszélyezteti. — Tapasztalatunk szerint a vállalatok, intézmények az utóbbi egy-két évben már hatékonyabb intézkedéseket tesznek belső ellenőrzési rendszerük tökéletesítésére, a közvagyon védelme, őrzése, személyitechnikai feltételeinek biztosítása érdekében. Talán nem túlzok, amikor azt mondom, ebben egy kicsit a mi erőfeszítéseink eredményét is látom. Mindemellett e folyamatnak még a kezdetén vagyunk, hiszen a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknek csaknem 35 százalékát az elmúlt évben is az ellenőrzés, a felügyelet hiánya, a felületes, szakszerűtlen ellenőrzés, a felettes szervek utasításainak elhanyagolása tette lehetővé. Tény, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeknek mintegy egyhatodát kitevő betöréses lopások túlnyomó része megelőzhető lett volna hatásosabb vagyonvédelemmel. — A bűnözés alakulására ható negatív tényezők között — kiemelt jelentősége miatt — meg kell említenem az egyes társadalmi rétegek alacsony műveltségi színvonalát is. A szakképzett, kvalifikált dolgozók között kisebb a bűnözési arány. Pl. a politikai jellegű bűncselekmények elkövetőinek nagy része csupán az általános iskola nyolc osztályát vagy még ennél kevesebbet végzett. — Az elmúlt évben a fővárosban az öszszes bűnelkövetőknek több mint 22 százalékánál játszott szerepet 37 ital. Az alkoholizmus hatása közvetlen és közvetett módon is tapasztalható. A sok kiadással járó italozó életmód — ami az átlagos jövedelembői ^em fedezhető — számos vagyon elleni bűncselekménynek okozója. Igen magas az ital hatása alatt elkövetett élet elleni és egyéb erőszakos, garázda bűntettek száma is. Sok esetben nemcsak a rablások tettesei, hanem sértettjei is ittasak voltak. — Nem kevésbé káros és veszélyes az italozásnak a bűnözésre gyakorolt közvetett hatása sem. Ez elsősorban a családi kapcsolatok lazulásában, illetve az italozó személyek által nevelt gyermekek veszélyeztetettségében mutatkozik. Ennek erkölcsi romboló hatását aligha kell részleteznem. Mindez rendszerint együtt jár a szellemi igények alacsony szintjével és az érzelmi élet elsivárosodásával. Az ilyen környezetben jóformán semmi olyan hatás nem érvényesül, amely a bűnözési szándék, illetve hajlam kialakulását fékezné. — A bűncselekmények fajtáiról, tendenciáiról és főbb jellemzőiről már szólt nagy általánosságban, néhány vonatkozásban fővárosi adatot is emiitett. Szeretnénk, ha részletesebben ismertetné Budapest bűnügyi helyzetét. — A főváros bűnügyi helyzete az elmúlt hat évben alapvetően nem változott. Néhány kirívóan súlyos köztörvényes bűncselekmény azonban, érthetően, nyugtalanságot keltett a lakosság körében. Gondolok itt többek között az 1977-ben történt Hungária körúti kettős gyilkosságra, a Ferenc körúti postarablásra, az ez év július 10-i rendőr-, illetve a néhány nappal későbbi papgyilkosságra, a szállodai tűzesetekre, amelyek méltán váltották ki a lakosság felháborodását. — Tartós tendencia a bűncselekmények polarizálódása. Mind több a kis kárértékű, elsősorban a személyi javak elleni bűncselekmények száma. Ezzel párhuzamosan egyre magasabb a nagyobb kárt okozó, a szervezetten elkövetett, nemritkán a gazdálkodás folyamatába beépülő bűncselekmény. — Az ismertté vált összes bűncselekmények 60 százalékát a fővárosban a vagyon elleniek teszik ki. Ennek mintegy kétharmadát a személyi, egyharmadát pedig a társadalmi tulajdon sérelmére követik el. Érdemes megjegyezni, hogy bár a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények 50 százaléka, a személyi tulajdon ellenieknek pedig csaknem 60 százaléka 2000 Ft alatti kárt okozott az elmúlt évben, az összkár mégis meghaladta az előbbinél az 56, az utóbbinál az 55 millió forintot. A legnagyobb károkat a sikkasztások és a betöréses lopások okozzák. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száma az elmúlt hat évben stagnált, az ingadozás évente plusz-mínusz 6 százalék volt. Ezen belül mérsékelt csökkenés tapasztalható a sikkasztásoknál és a csalásoknál. — A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények számának csökkentése érdekében bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat a vállalatok párt- és szakmai vezetőivel, üzemrendészeti szerveivel. Szigorítjuk a pénzintézetek, a pénzszállítás őrzését, segítjük a jelző- és riasztókészülékek, berendezések elterjedését, fokozzuk szignalizációs tevékenységünket, és növeljük a büntetőeljáráson kívül küldött figyelmeztető levelek számát. Tudjuk azonban, pusztán adminisztratív eszközökkel jelentős eredményt nem lehet elérni. Döntő szemléletbeli változásra is szükség van, ami természetesen nem várható máról holnapra. — A megelőzés, a visszatartás egyik leghatékonyabb eszköze, ha valamennyi bűncselekmény elkövetőjét felderítjük és az Igazságszolgáltatás elé állítjuk. Alapelvünk: nincs kis és nagy ügy. Egyik legfontosabb törekvésünk, hogy a jövőben a kisebb társadalmi veszélyességű ügyekben is javítsuk nyomozásunk, felderítésünk eredményességét. — Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma és aránya évről évre csökken. Arányuk az összes ismertté vált bűncselekményen belül 1978-ban öt százalék volt. Előfordulásuk gyakoriságát azonban messze meghaladja társadalmi veszélyességük, ezért az e kategóriába tartozó bűncselekmények megelőzését, további csökkentését elsőrendű feladatként kezeljük. Örvendetes, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent a garázdaságok és a szándékos, súlyos testi sértések száma. Kevésbé kedvező viszont, hogy csak kissé mérséklődött az emberöléseknek és azok kísérletének, a hivatalos személy elleni erőszaknak és a rablásoknak a száma. E bűncselekmények közül egyre többre jellemző a támadások drasztikussága, az agresszivitás, a brutalitás, a veszélyes támadóeszközök használata. — Garázdaság, verekedés, veszélyes fenyegetés és botrányos részegség miatt az elmúlt évben közel 4000 állampolgárt kellett szabálysértési úton felelősségre vonnunk. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények helyszíne és kiindulópontja legtöbbször az italbolt, a szórakozóhely, illetve környéke. Ezért a jövőben tovább fokozzuk e veszélyeztetett területek rendőri ellenőrzését, de szigorúan fellépünk azok ellen is, akik ittas személyeket vagy fiatalkorúakat kiszolgálnak. — Államrendünk szilárdságát bizonyítja, hogy a kifejezetten nyílt politikai bűncselekmények aránya az 1973 és 1979 közötti időszakban a 0,2—0,3 százalékot, a politikai jellegűekkel együtt pedig az egy százalékot nem haladta meg. Kiemelkedően súlyos állam elleni bűncselekmény vagy ellenséges politikai esemény a fővárosban az elmúlt hat évben nem volt. — A bűnelkövetők száma — mint említette — évente mintegy 15 ezer. Változott-e összetételük alapvetően az elmúlt hat évben? — Lényeges változásról nem beszélhetek. Mintegy harmaduk büntetett előéletű, ezeknek csaknem fele visszaeső. A visszaeső és veszélyes bűnözők száma az összes bűnelkövetőn belül három-négy százalék; az elmúlt években valamelyest csökkent. Mindebben szerepe van annak, hogy fokozottan törekedtünk a potenciális bűnelkövetők körültekintőbb ellenőrzésére, tevékenységük korlátozására, társadalmunkba való beilleszkedésük segítésére. Az új Btk. a büntetés kiszabásánál az elkövető előéletét mindinkább figyelembe veszi. Ennek visszatartó hatása feltehetően már a közeljövőben érezhető lesz. — A fiatalkorú bűnözők száma — a korábbi évek tendenciáját megszakítva — az elmúlt évben nem csökkent, hanem kissé emelkedett, de arányuk így sem haladja meg a nyolc százalékot. Szembetűnő, hogy csaknem 50 százalékuk ún. csonka családban élő fiatal. A bűnelkövetésben jelentős szerepet játszik a rendezetlen családi élet, a züllött családi-baráti környezet. A csavargás — mint előzmény — csaknem 55 százalékuknál kimutatható. Elgondolkoztató, hogy a fiatalkorú bűnözők közül nagyon sok zárt- és félzárt intézetekből szökött. — Pozitív tényként kell elmondanom, hogy az 1970-es évek elején nagy gondot jelentő galeribűnözés lényegében megszűnt. Az utóbbi három évben bűncselekmények elkövetésére szerveződött galerival nem volt dolgunk. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy az ifjúság egy szűk rétegénél újabb, kedvezőtlen jelenséggel találkozunk. Néhány tucat fiatal a Nyugaton is ismert ún. „punk" zenei irányzat hívének vallva magát, az annak megfelelő „divatot" utánozza öltözködésben, életvitelben. A főváros közterületein csoportosulnak, ápolatlan külsejükkel, közízlést sértő magatartásukkal megbotránkoztatják a járókelőket, zavarják a rendet. 2