Budapest, 1979. (17. évfolyam)

11. szám november - Dr. Szűcs István: Gyermeknek való város?

Csigó László felvételei A gyermek és a mai magyar társadalom bonyolult kérdéskörének urbanisztikai szempontú megközelítése lényegében azt jelenti, hogy a gyermeket a városba mint komplex alakzatba helyezve állítjuk vizsgálódásunk körébe, és a gyermekügy ezzel kapcsolatos , összefüggéseit emeljük ki. Első lépésként szükséges a városnak mint komplex alakzatnak az értelmezése. A város négy fő alkotó tényezőből és azok kölcsönhatásának rendszeréből értelmezhető. A Savária urbanisztikai nyári egyetemen 1979. augusztus 9-én elhangzott előadás rövidített szövege. A fő alkotóelemek közül az első az ember. Második az intézmények együttese, amelyeknek feladata a társadalmi együttélés szervezése, irányítása és ezáltal segítése. A harmadik az építmények összessége és rendszere. Ezt az elemet nevezi a köznyelv általában városnak. A negyedik a várost körülvevő, illetve átszövő természeti környezet. A városi viszonyok alakulása A gyermek a társadalom integráns része. Vizsgálat tárgyává kell tenni társadalmon belüli helyét, illetve a város további három alkotóelemével való kapcsolatát. A gyermekek helyzetének vizsgálatához és értelmezéséhez szükséges legalább vázlatosan áttekinteni, hogy az elmúlt két évtizedben mi jellemezte társadalmunk fejlődését, illetve ezzel kapcsolatban hogyan változtak a városi viszonyok. Milyenek voltak azok a fő vonások, amelyek végső soron a gyermekek helyzetét is lényegbevágóan befolyásolták. A teljesség igénye nélkül a következő fontosabb tényezőket lehetne kiemelni: — az életszínvonal rendkívüli mértékben emelkedett, és ez minden társadalmi réteget érintett. (Az emelkedés ütemében természetszerűleg voltak eltérő szakaszok, de összességében az életszínvonal növekedése volt meghatározó a családok életmódjára, életvitelére és ezen belül a gyermekek helyzetére); — az életszínvonal emelkedésének közvetlen velejárója a fogyasztás nagymérvű növekedése volt. Társadalmi méretekben kibontakozott a fogyasztásközpontú szemlélet, mely néhány elemében hasonlít a fogyasztói társadalom ideológiájához. A fogyasztáscentrikus gyakorlat társadalmi mé-14 DR. SZŰCS ISTVÁN - •*> , fi, • ^fl^k H •m •• D^VKMI li; V -wt w^f jé