Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Rév Pál: AEORO Rt.

Munkalélektani és ergonómiai vizsgálatok a közúti balesetek megelőzéséért Reakcióidő-vizsgálat A Volán Tröszt 24 vállalatá­nál dolgozó 40 ezer gépjármű­vezető 1978-ban közel 14 és fél milliárd kilométert vezetett a közutakon. E közlekedési nagy­üzemnél szolgálati utasítások szabályozzák a baleset-elhárítás számos szakfeladatát. A műsza­ki biztonság folyamatos ellenőr­zését, kötelező továbbképzést, sokoldalú propagandát, rend­szeres ittasság-ellenőrzést írnak elő. Rendszeresen szerveznek szakmai vetélkedőket és baleset­elhárítási versenyeket a Volán­vállalatok között. A balesetek okainak módszeres elemzésekor nemcsak a járművezetők, hanem a vállalati vezetők közvetett fele­lősségét is vizsgálják. A Volán Tröszt munkalélektani és ergo­nómiai központjának, valamint hat körzeti állomásának (Buda­pesten kettő, Debrecenben, Sze­geden, Pécsett és Győrött egy­egy) a balesetek megelőzésében van fontos szerepe. A Volán-vállalatok munkalé­lektani vizsgálatra küldik a fel­vételre jelentkező gépkocsive­zetőket, az autóbuszra, taxira, külföldi járatok vezetésére java­solt dolgozókat, azokat, akik balesetet okoztak, ismételten megsértették a munkafegyel­met, betegség miatt hosszabb időre kiestek a munkából stb. A tapasztalatok szerint a közlekedési magatartás döntően az egészségi állapottól, az ideg­rendszeri és értelmi adottsá­goktól, a személyiségjegyektől, valamint a közlekedési ismere­tekből és a defenzív vezetés­ben való jártasságtól függ. Különös figyelmet fordítanak az érzékszervek működésének (látásélesség, színlátás, hallás) vizsgálatára, rögzítik az álta­lános egészségi állapotot jel­lemző adatokat és megállapítják az esetleges egészségkárosodá­sokat. A pszichológus négy szem­pontból vizsgálja a gépkocsive­zető-jelölteket: — a figyelemösszpontosítás foka, terjedelme, — a feladatmegoldó készség (közlekedési intelligencia), — az ingerekre adott vála­szokgyorsasága, helyessége, ren­dezettsége, az indulati feszült­ségek, — a személyiség jellemzése: kiegyensúlyozottságának foka, hajlama az agresszióra vagy a szorongásra. Ezeket a vizsgálatokat műsze­rek és beszélgetések segítségé­vel végzi el a pszichológus. A közlekedési szakember elő­ször értékeli a leggyakoribb baleseti helyzetekre, a vezetés­technikai ismeretekre és a de­fenzív vezetési módszerre vo­natkozó tesztet — akik balese­tet okoztak, azokkal megbeszéli a baleset körülményeit is —, ez­után állapítja meg a vizsgált sze­mély közlekedési ismereteinek szintjét. A részeredményeket a szak­emberek team-rendszerben, együttesen értékelik, és ezután készítik el részletesen indokolt véleményüket, javaslataikat. A Volán-vállalatoknál más hi­vatásos gépkocsivezetőket fog­lalkoztató vállalatokhoz viszo­nyítva magasabbak a követelmé­nyek. Gyakran hosszabb a napi munkaidő: a gépjárművezetők­nek a vezetés mellett árukeze­lést, rakodást, ügyiratkezelést is kell végezniük; az autóbuszo­kon, taxikon jó kapcsolatban kell lenniük utasaikkal stb. A vizsgálati eredményeknek tehát arra kell választ adniuk, hogy az illető gépkocsivezető meg­felel-e a Volán követelményei­nek. A vizsgálati módszerek meg­bízhatósága — külföldi eredmé­nyekkel összehasonlítva is — ki­elégítő. Például egy adott mun­kakörben 2 éven át megfigyelték a vizsgálatok eredményei alap­ján nem javasolt, de munkaerő­hiány miatt mégis tovább fog­lalkoztatott dolgozók magatar­tását. Megállapították, hogy 76 százalékuk később sem vált be. Személyiségvizsgálat Szondy-teszttel 44

Next

/
Thumbnails
Contents