Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Rév Pál: AEORO Rt.

Mozaik a főváros múltjából Az első magyar utazási társaság A szervezett utaztatások elindítója 1841-ben a Cook-féle utazási iroda volt Ez az utazási forma csak jóval később, évtizedek múlva honosodott meg a kontinensen, így még inkább figyelemre méltó, hogy már 1861-ben hírt hallunk az első magyar utazási társaság alapításáról. Ez évben alakult meg ugyanis egy társaság, amely elsősorban tudományos jellegű utazások szervezését tekintette sajátos feladatának, de nem zárta ki külországok és vidékek társas alapon történő megismertetését sem. Érdemes a társaság megalakulásának engedélyezését kérő beadványt szó szerint idézni: „Nagyméltóságú Főtárnokmester Úr! Alólírtak egy, a nemzet kifejlődésére irányzott egyletet «utazási társaság» név alatt szándékoznak létrehozni. Ezen társaság czélja és eszközei az A) alatt ide mellékelt alapszabályokban tartalmazvák. A tudományos akadémiának véleményadása, mely szerint ezen társaság, -úgy mint alapszabályai az országra nézve üdvös befolyásnak ítéltettek, B) alatt ide mellékeltetnek. Alólirtak tehát nmlgodhoz (nagy méltóságod hoz — A szerk.) azon kérést intézik; méltóztassék az A) alatt ide mellékelt alapszabályokra ezen társaság megalakítását engedélyezni. Nagyméltóságodnak lekötelezettjei, Bécs bőjtelőhava 9, 1861. Hg. Eszterházy Pál, gr. Waldstein János, gr. Festetics György, gr. Andrássy György, gr. Nákó Kálmán, b. Eötvös József, Kubinyi Ágoston és gr. Széchényi Ödön." Az alapszabályok 1. paragrafusa világosan összegezi a társaság célját: „Czélja a társaságnak, hogy oly egyének között, kiket az utazások vagy azokkal összekötött tudományok érdekelnek, szellemi összeköttetést létrehozni, az addig bel, vagy külföldön elkülönözötten véghezvitt utazásokat társítás által gyümölcsözőbbekké tenni, ez által a vállalkozási szellemet felébreszteni. . . előmozdítván az ismereteket általában, különösen azonban a földleírás és rokon tudományok fejlődését és terjedését. Czélja továbbá idegen nemzetbeli utazókra kiterjesztett különös pártfogása által hazánkat bővebben megismertetni..." A társaság könyvtár létesítését vette tervbe, hol útleírások, földrajzzá! foglalkozó könyvek, térképek olvashatók. Feladatai közé tartozott az utazáshoz megfelelő társak keresése és összeismertetése, az utazási panaszok begyűjtése, ajánlólevelek kiállítása, expedíciók szervezése stb. A társaságnak tagja lehetett minden „feddhetetlen életű egyén", aki a rendes tagok járulékát, az évi 36 Ft tagdíjat befizette. A következő évben megkapta a társaság a működési engedélyt. Az erről szóló záradék a következőképpen hangzik: „Jelen alapszabályok a magyar királyi helytartótanácstól helybenhagyatnak. Kelt Budán, 1862. évi pünkösd hó 29-én. Károlyi László sk." A társaság nem lehetett hosszú életű, mert a következő években nem hallatott magáról. Ennek ellenére figyelemre méltó a kezdeményezés. Ma, amikor az Idegenforgalmi Világszervezet statisztikája szerint 1978-ban 1,2 milliárd ember utazgatott a földön szerteszét, némi büszkeséggel gondolhatunk arra, hogy a világméretű idegenforgalom kialakulásához az „Első magyar utazó társaság" alapításával mi is hozzájárultunk. Klösz György felvétele A Városligetben 1900 körül