Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Rév Pál: AEORO Rt.

Zsélyi Aladár aviatikus és társai 1910-ben kai rendelkező Helios Rt. tulajdonát képezte. A tagok a részvényeket a következő felosztásban jegyezték: 144 db részvényt a Helios automobil forgalmi rt. 40 db részvényt Windisch-Graetz Lajos herceg 10 db részvényt Reiman Gyula 1 db részvényt Győri Richard István 1 db részvényt Hajós Béla 1 db részvényt Steiner Ignácz 1 db részvényt dr. Tausz Mihály 1 db részvényt Szalárdi Béla 1 db részvényt Hódossy Jenő 200 db Az alapitók az első 3 üzleti évre Windisch-Graetz Lajost, Reiman Gyulát, Auspitz Vilmost, Montigny Alfrédet és ifjú Tolnay Lajost igazgatósági tagnak nevezték ki. Egyben a közgyűlés a felügyelő bizottságba választotta: Aczél Ádámot, Hajós Bélát és Győri Richárd Istvánt. Az alakuló közgyűlés után, az igazgatóság kérésére, a budapesti törvényszék mint cégbíróság az első repüléssel foglalkozó vállalatot a Kereskedelmi Társas Cégek Jegyzékébe bejegyezte. A részvénytársaság központja a Belvárosban, a Bálvány u. 12. sz. alatt, telephelye pedig a rákosmezei repülőtéren volt. A Társaság a repülőtér két hangárját bérelte. A két hangárt elválasztó deszkafalba ajtónyílást vágtak — a közlekedés meggyorsítására. A hangárokban nemcsak a repülőgépeket tárolták, hanem például az egyikben helyezték el az asztalosműhelyt Vallyon Ferenc műhelyfőnökkel. A másikban kapott helyet a lakatos-, mechanikus, motorjavító műhely. A Társaság pilótaiskolájában rendszeres kiképzés folyt, másrészt géptörés vagy folyamatban levő gépépítés miatt időlegesen repülőgéppel nem rendelkező aviatikusok, valamint saját légi járművel egyáltalán nem rendelkező pilóták gyakorlatban tartása is. Többek között a Társaság gépein repült Lányi Antal, aki később a Tanácsköztársaság repülőinek politikai vezetője lett, és gróf Teleki Tibor, aki a pilótaiskolán sajátította el a repülést és tette le a hivatalos pilótavizsgát. Ő lett a Magyar Aero Club 2. sz. pilótaigazolványának tulajdonosa. Hefty Frigyes, későbbi neves sportrepülő is a vállalat gépén kezdte meg a repülés elsajátítását. Az Aero Részvénytársaság másik tevékenysége a belépődíj mellett vagy díjmentesen rendezett versenyek, látványos repülések rendezése volt. Ennek keretében, többek között Montigny, sok vidéki városban (Sopron, Szeged stb.) végzett bemutató repülést. Lányi Antal a Társaság gépén repülte át elsőnek 1911 augusztusában a Balatont. A repülőgépeket karban kellett tartani, a sérült gépeket ki kellett javítani. Ezenkívül a műhely igyekezett segíteni a magánrepülőgép-építők műszaki problémáin is. így pl. dr. Kutassy Ágoston, az 1. sz. magyar pilótaigazolvány tulajdonosa Farman gyárban készült repülőgépének motorcseréjét, majd felújítását is a Társaság javítóműhelye végezte el. A részvénytársaság gazdasági irányításában, ügyvitelében hamarosan hibák jelentkeztek, a minimális bevételek anyagilag lehetetlenné tették a vállalat további tevékenységét. Anélkül, hogy az 1912. március 18-i, a vállalat megszüntetését kimondó közgyűlésen elhangzottakat részletesen ismertetnénk, idézzük a részvénytársaság igazgatóságának a közgyűléshez intézett jelentését. „Tisztelt Közgyűlés! Az aviatika iránt világszerte megnyilvánuló óriási érdeklődés, s az aviatikának rendkívüli fontossága késztette az Aero-részvénytársaság kezdeményezőit ezen vállalat létesítésére. Társaságunk a legszebb kilátásokkal kezdette meg működését és úgy a vezetőség, mint az igazgatóság fáradhatatlanul buzgólkodott a vállalat érdekében, és nem rettent vissza az egyéni áldozatoktól sem. Sajnos, a legszebb reményeket meghiúsította a mindinkább előálló szomorú tapasztalat, hogy Magyarországon az aviatika a legkezdetlegesebb ez idő szerinti stádiumából csak lassan, nagy áldozatokkal és hosszú időket igénylő fokozatos fejlődés útján lesz képes számottevő nívóra emelkedhetni. Az Aero-részvénytársaság még oly intenzív működésének eredménytelensége a vállalaton kívüli okokban rejlett és sajnos ezen úttörő vállalkozás a kedvezőtlen viszonylatok folytán végleges hajótörést szenvedett. A felügyelőbizottság által jóváhagyott jelentésünk alapján, melynek tartalmát rendben tudomásul vettük, kitűnik, hogy az Aero-részvénytársaság 100 000 korona alaptökéjéből 98 872,87 korona veszett el, miért is a magunk részéről szintén hozzájárulunk a felügyelőbizottság azon javaslatához, hogy a tisztelt közgyűlés az Aero-részvénytársaság felszámolását határozatilag kimondani, továbbá az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadni és végül a felszámolókat megválasztani szíveskedjék. Budapesten 1912. március 15-én Az igazgatóság." Ezzel fejeződött be a magyar repülés történetének egy nagy jelentőségű, korát megelőző, sikertelen, de bukásában is előremutató vállalkozása. 41