Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Szinai János: Magánerősök

bár hivatása elszólította innen. Ám akiben olyan érzékenység van a közösségi élet iránt és olyan tettvágy, mint levélírónkban és a hozzá hasonló helyzetben levő sok ezer társában, az gyökeret ereszt ott is, ahova az élet állította, szülővárosától távol. Még­pedig úgy, hogy nem adja föl „fővárosi" igényeit, hanem saját körében igyekszik hozzájárulni a város és a vidék kulturális színvonalának kiegyenlítéséhez, illetve emeléséhez, továbbadva azt a nemes patri­otizmust, mely szükséges az otthonterem­téshez, a szocialista közösségi élethez. Is­mételjük: a szálakat nem elvágni, hanem erősíteni kell a város és falu, főváros és vi­dék, ember és ember között. Mi is erre tö­rekszünk a magunk szerény eszközeivel lapunk hasábjain. OLVASÓI VÉLEMÉNYEK Májusi számunk példányainak egy részé­hez kérdőívet mellékeltünk, kérve olva­sóinkat, hogy mondjanak véleményt erről a számról és általában folyóiratunkról. A vé­lemény nyilvánításának több módját kér­tük — az olvasók választhattak közülük. Plusz tíztől mínusz tízig terjedő skálán jelölhették tetszésüket vagy nemtetszésü­ket az egész májusi számról, a címlapról, a képekről, az egyes rovatokról és cik­kekről, a reklámmellékletről. Külön választ kértünk néhány kérdésre: Milyen rend­szeresen olvassa a Budapestet? Lehető­leg minden szám minden cikkét olvassa-e? Rendszeresen kézbe veszi, de a cikkeknek felét sem olvassa el? Előfizetője-e a lap­nak? Ha igen: pontosan, rendszeresen, időben megkapja-e? Nem minden számot kap meg idejében? Ha nem előfizető, mi­lyen tapasztalatai vannak a lap utcai, hírlap­árus! terjesztéséről? Mit javasolna a szer­kesztőségnek, hogy ízléséhez még jobban igazodjék a lap? Miről olvasna többet, mit hagyna el? Az olvasók tetszésére bíztuk azt is, hogy névtelenül vagy nevükkel, címükkel kül­dik vissza a kérdőívet. Körülbelül négyszáz válasz érkezett be. A beküldők közül mintegy százan éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kérdőíven jelölhető pontozás mellett a véleményü­ket is megfogalmazhatták, rövidebben vagy hosszabban. A kitöltött kérdőívek összesítéséből el­ismerő vélemény alakult ki a lapról. Ne­gatív pontozás a lap egészéről nem érke­zett, egyes cikkekről vagy rovatokról is csak kivételesen. Sokan voltak, akik minden szempontból plusz pontot adtak. Ezt mi — minden álszerénység nélkül — túlzás­nak tartjuk, s bevalljuk, jobban örültünk azoknak a kérdőíveknek, amelyekben egy­egy „rossz" osztályzat, s a hozzáfűzött jegyzet hívta föl a szerkesztők figyelmét valami fogyatékosságra vagy további vitát megérő kérdésre. A pontozással és megjegyzésekkel nyil­vánított vélemények persze ellent is mond­tak egymásnak. Vannak olvasók, akik sze­rint folyóiratunk már címében is jelzi, hogy a főváros folyóirata, ne foglalkozzék tehát se vidéki, se külföldi városokkal, még a környező helységek gondjaival se, hiszen a főváros jelene-múltja-jövője ép­pen elég témát kínál. Mások viszont nemcsak vidéki és kül­földi városokról, hanem még falukról, ta­nyákról is szívesen olvasnak. A fővárost körülvevő agglomerációs övezet állandó szerepeltetését pedig nyomatékosan köve­telik többen is, hiszen ennek gondjai a főváros gondjai is. Más kérdésekben is megütköznek az olvasói vélemények. Már csak azért sem ígérhetjük, hogy minden kérdésnek, igény­nek eleget teszünk. De sok olyan tárgy­kört vagy témát jelöltek meg, amelyet a közeli vagy a távolabbi jövőben sorra kerí­tünk vagy sorozatszerűen is megtárgya­lunk. Sok értékes megjegyzést, javaslatot kap­tunk a lap terjesztésével, beszerzésével kapcsolatban. Ebben a számban megkezdjük a válasz­adást azokra az olvasói véleményekre, ja­vaslatokra, amelyek nyilánosságot, meg­vitatást kívánnak. NAGY GERGELYNEK (Budapest XI., Szabolcska Mihály u. 7. 1114), Mezősi Ká­rolynak (Budapest XIV., Vezér u. 59/a, 1114) és Budai Balogh Sándornak (Buda­pest 1311, 13. postafiók) az a kérése, hogy folyóiratunkhoz készüljön évenként össze­sített tartalomjegyzék, illetve tárgy-, kép-és névmutató. Óhajuk teljesül. Az 1980-as első számhoz már mellékelni fogjuk az 1979 -es évfolyam tartalomjegyzékét és teljes mutatóját. Természetesen nem min­den képet foglal majd be a mutató, csak azokat, amelyeknek egy személyhez, tárgy­hoz vagy színhelyhez kapcsolódó informá­ciós tartalma van. De ennél távolabbra tekintő terveink is vannak, amelyeknek megvalósítására már előkészületet tettünk. Az éves tartalomjegyzék és mutató nem pótolhatja azt a hiányt, hogy a Bu­dapest cikkeinek és képeinek az elmúlt években sem évenkénti, sem összesítő feldolgozása nem készült. Szeretnénk, hogy azt a tekintélyes ismeretanyagot, amely az eddigi évfolyamokban nyilvános­ságra került, a mai és a jövendő kutatók, érdeklődők könnyebben felhasználhassák. Ezért elkészíttetjük és megjelentetjük a Budapest folyóirat bibliográfiáját azokról az évekről, amelyekben Mesterházi Lajos volt a főszerkesztő. A bibliográfia tárgy­körönként csoportosítva sorolja majd fel a folyóirat közleményeit, s természetesen kép- és névmutatót is ad. Reméljük, hogy a bibliográfia, amellyel a lap alapítójának s másfél évtizeden át főszerkesztőjének is emléket kívánunk állítani, 1980-ban megjelenik. Olvasóinkat majd értesítjük, hogy a kiadványhoz hogyan juthatnak hozzá. Másik bibliográfiai vállalkozásunk túl­terjed a folyóirat közleményeinek körén. Előkészületeket tettünk arra, hogy a fő­várossal foglalkozó kiadványokról és köz­leményekről folyamatos bibliográfiai átte­kintést adunk havonként. Ez természetesen csak válogatott bibliográfia lehet, hiszen a sajtónak ezerszámra jelennek meg Buda­pesttel foglalkozó cikkei, hírei. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemé­nyének munkatársai, akik az új rovat gon­dozását elvállalták, a lényeges publikáció­katfogják regisztrálni, de a főváros életének minden területéről. így a speciális érdek­lődésű olvasók is figyelemmel kísérhetik a kiadványokat és közleményeket. KMETTY KÁLMÁN, a városi tanács vb­elnökhelyettese, Balassagyarmat. Kéré­sére helyesbítjük 1979. évi 5. számunk Ba­lassagyarmatról szóló riportjának néhány adatát, megjegyezve, hogy a hibák egy ré­széért nem a riport írója, hanem az általa használt szakirodalom felelős. A városi tanács jelenlegi épülete helyén a Magyar Király Szálloda állt 1914-ig. A hom­lokzatán levő címer nem a Forgács családé, hanem Balassagyarmat hivatálos címere volt 1900 és 1945 között. Dr. Bartha Elemér nem sebész főorvos, mint a riport írja, hanem szemész. „Böjtös Sanyi bácsi" alapítványa kisebb volt, mint amit a májusi számban közöltünk. A téves adatokért elnézést kérünk. BUDAPEST AZ ÚJ TÜKÖR ÉS A BUDAPEST FELHÍVÁSA |r f ÚJ KÉPET A FELSZABADULÁSRÓL! 1980-ban ünnepeljük hazánk felszabadításának 35. évfordulóját. Szeretnénk az évfordulóval foglalkozó számainkban olyan egykorú fényképeket közölni, amelyek eddig még nem jelentek meg. A fénykép témája lehet a háború, a felszabadulás és az újjáépítés bármely olyan eseménye, amelynek helyszíne, esetleg időpontja a kép alapján azonosítható. Arcképeket, családi képeket nem kívánunk közölni. Csak ha a politikai-társadalmi élet, a tudomány vagy művészet nevezetes személyiségét ábrázolja az akkori körülmények között. Kérjük, hogy eredeti fényképet küldjenek be, ne későbbi reprodukciót. Minden kép hátuljára írják rá a beküldő nevét és pontos címét. Minden képet visszajuttatunk a beküldőnek, akár közöljük, akár nem. A két legérdekesebb fénykép beküldőjét 1000—1000 Ft jutalomban részesítjük. Kiosztunk még nyolc 500—500 Ft-os jutalmat. S minden képért, amelyet közlünk, 200—200 Ft közlési díjat fizetünk. A képek beküldésének határideje 1979. december 1. Az Uj Tükör és a Budapest szerkesztősége

Next

/
Thumbnails
Contents