Budapest, 1979. (17. évfolyam)

10. szám október - Szinai János: Magánerősök

bár hivatása elszólította innen. Ám akiben olyan érzékenység van a közösségi élet iránt és olyan tettvágy, mint levélírónkban és a hozzá hasonló helyzetben levő sok ezer társában, az gyökeret ereszt ott is, ahova az élet állította, szülővárosától távol. Mégpedig úgy, hogy nem adja föl „fővárosi" igényeit, hanem saját körében igyekszik hozzájárulni a város és a vidék kulturális színvonalának kiegyenlítéséhez, illetve emeléséhez, továbbadva azt a nemes patriotizmust, mely szükséges az otthonteremtéshez, a szocialista közösségi élethez. Ismételjük: a szálakat nem elvágni, hanem erősíteni kell a város és falu, főváros és vidék, ember és ember között. Mi is erre törekszünk a magunk szerény eszközeivel lapunk hasábjain. OLVASÓI VÉLEMÉNYEK Májusi számunk példányainak egy részéhez kérdőívet mellékeltünk, kérve olvasóinkat, hogy mondjanak véleményt erről a számról és általában folyóiratunkról. A vélemény nyilvánításának több módját kértük — az olvasók választhattak közülük. Plusz tíztől mínusz tízig terjedő skálán jelölhették tetszésüket vagy nemtetszésüket az egész májusi számról, a címlapról, a képekről, az egyes rovatokról és cikkekről, a reklámmellékletről. Külön választ kértünk néhány kérdésre: Milyen rendszeresen olvassa a Budapestet? Lehetőleg minden szám minden cikkét olvassa-e? Rendszeresen kézbe veszi, de a cikkeknek felét sem olvassa el? Előfizetője-e a lapnak? Ha igen: pontosan, rendszeresen, időben megkapja-e? Nem minden számot kap meg idejében? Ha nem előfizető, milyen tapasztalatai vannak a lap utcai, hírlapárus! terjesztéséről? Mit javasolna a szerkesztőségnek, hogy ízléséhez még jobban igazodjék a lap? Miről olvasna többet, mit hagyna el? Az olvasók tetszésére bíztuk azt is, hogy névtelenül vagy nevükkel, címükkel küldik vissza a kérdőívet. Körülbelül négyszáz válasz érkezett be. A beküldők közül mintegy százan éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kérdőíven jelölhető pontozás mellett a véleményüket is megfogalmazhatták, rövidebben vagy hosszabban. A kitöltött kérdőívek összesítéséből elismerő vélemény alakult ki a lapról. Negatív pontozás a lap egészéről nem érkezett, egyes cikkekről vagy rovatokról is csak kivételesen. Sokan voltak, akik minden szempontból plusz pontot adtak. Ezt mi — minden álszerénység nélkül — túlzásnak tartjuk, s bevalljuk, jobban örültünk azoknak a kérdőíveknek, amelyekben egyegy „rossz" osztályzat, s a hozzáfűzött jegyzet hívta föl a szerkesztők figyelmét valami fogyatékosságra vagy további vitát megérő kérdésre. A pontozással és megjegyzésekkel nyilvánított vélemények persze ellent is mondtak egymásnak. Vannak olvasók, akik szerint folyóiratunk már címében is jelzi, hogy a főváros folyóirata, ne foglalkozzék tehát se vidéki, se külföldi városokkal, még a környező helységek gondjaival se, hiszen a főváros jelene-múltja-jövője éppen elég témát kínál. Mások viszont nemcsak vidéki és külföldi városokról, hanem még falukról, tanyákról is szívesen olvasnak. A fővárost körülvevő agglomerációs övezet állandó szerepeltetését pedig nyomatékosan követelik többen is, hiszen ennek gondjai a főváros gondjai is. Más kérdésekben is megütköznek az olvasói vélemények. Már csak azért sem ígérhetjük, hogy minden kérdésnek, igénynek eleget teszünk. De sok olyan tárgykört vagy témát jelöltek meg, amelyet a közeli vagy a távolabbi jövőben sorra kerítünk vagy sorozatszerűen is megtárgyalunk. Sok értékes megjegyzést, javaslatot kaptunk a lap terjesztésével, beszerzésével kapcsolatban. Ebben a számban megkezdjük a válaszadást azokra az olvasói véleményekre, javaslatokra, amelyek nyilánosságot, megvitatást kívánnak. NAGY GERGELYNEK (Budapest XI., Szabolcska Mihály u. 7. 1114), Mezősi Károlynak (Budapest XIV., Vezér u. 59/a, 1114) és Budai Balogh Sándornak (Budapest 1311, 13. postafiók) az a kérése, hogy folyóiratunkhoz készüljön évenként összesített tartalomjegyzék, illetve tárgy-, kép-és névmutató. Óhajuk teljesül. Az 1980-as első számhoz már mellékelni fogjuk az 1979 -es évfolyam tartalomjegyzékét és teljes mutatóját. Természetesen nem minden képet foglal majd be a mutató, csak azokat, amelyeknek egy személyhez, tárgyhoz vagy színhelyhez kapcsolódó információs tartalma van. De ennél távolabbra tekintő terveink is vannak, amelyeknek megvalósítására már előkészületet tettünk. Az éves tartalomjegyzék és mutató nem pótolhatja azt a hiányt, hogy a Budapest cikkeinek és képeinek az elmúlt években sem évenkénti, sem összesítő feldolgozása nem készült. Szeretnénk, hogy azt a tekintélyes ismeretanyagot, amely az eddigi évfolyamokban nyilvánosságra került, a mai és a jövendő kutatók, érdeklődők könnyebben felhasználhassák. Ezért elkészíttetjük és megjelentetjük a Budapest folyóirat bibliográfiáját azokról az évekről, amelyekben Mesterházi Lajos volt a főszerkesztő. A bibliográfia tárgykörönként csoportosítva sorolja majd fel a folyóirat közleményeit, s természetesen kép- és névmutatót is ad. Reméljük, hogy a bibliográfia, amellyel a lap alapítójának s másfél évtizeden át főszerkesztőjének is emléket kívánunk állítani, 1980-ban megjelenik. Olvasóinkat majd értesítjük, hogy a kiadványhoz hogyan juthatnak hozzá. Másik bibliográfiai vállalkozásunk túlterjed a folyóirat közleményeinek körén. Előkészületeket tettünk arra, hogy a fővárossal foglalkozó kiadványokról és közleményekről folyamatos bibliográfiai áttekintést adunk havonként. Ez természetesen csak válogatott bibliográfia lehet, hiszen a sajtónak ezerszámra jelennek meg Budapesttel foglalkozó cikkei, hírei. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének munkatársai, akik az új rovat gondozását elvállalták, a lényeges publikációkatfogják regisztrálni, de a főváros életének minden területéről. így a speciális érdeklődésű olvasók is figyelemmel kísérhetik a kiadványokat és közleményeket. KMETTY KÁLMÁN, a városi tanács vbelnökhelyettese, Balassagyarmat. Kérésére helyesbítjük 1979. évi 5. számunk Balassagyarmatról szóló riportjának néhány adatát, megjegyezve, hogy a hibák egy részéért nem a riport írója, hanem az általa használt szakirodalom felelős. A városi tanács jelenlegi épülete helyén a Magyar Király Szálloda állt 1914-ig. A homlokzatán levő címer nem a Forgács családé, hanem Balassagyarmat hivatálos címere volt 1900 és 1945 között. Dr. Bartha Elemér nem sebész főorvos, mint a riport írja, hanem szemész. „Böjtös Sanyi bácsi" alapítványa kisebb volt, mint amit a májusi számban közöltünk. A téves adatokért elnézést kérünk. BUDAPEST AZ ÚJ TÜKÖR ÉS A BUDAPEST FELHÍVÁSA |r f ÚJ KÉPET A FELSZABADULÁSRÓL! 1980-ban ünnepeljük hazánk felszabadításának 35. évfordulóját. Szeretnénk az évfordulóval foglalkozó számainkban olyan egykorú fényképeket közölni, amelyek eddig még nem jelentek meg. A fénykép témája lehet a háború, a felszabadulás és az újjáépítés bármely olyan eseménye, amelynek helyszíne, esetleg időpontja a kép alapján azonosítható. Arcképeket, családi képeket nem kívánunk közölni. Csak ha a politikai-társadalmi élet, a tudomány vagy művészet nevezetes személyiségét ábrázolja az akkori körülmények között. Kérjük, hogy eredeti fényképet küldjenek be, ne későbbi reprodukciót. Minden kép hátuljára írják rá a beküldő nevét és pontos címét. Minden képet visszajuttatunk a beküldőnek, akár közöljük, akár nem. A két legérdekesebb fénykép beküldőjét 1000—1000 Ft jutalomban részesítjük. Kiosztunk még nyolc 500—500 Ft-os jutalmat. S minden képért, amelyet közlünk, 200—200 Ft közlési díjat fizetünk. A képek beküldésének határideje 1979. december 1. Az Uj Tükör és a Budapest szerkesztősége