Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Kubinszky Mihály: A margitszigeti Thermal Hotel

Az uszoda talpalatnyi területe érték. Megítélésük szerint egy toronyház, ha kilép is a megszokott magassági kontúrból, megengedhető, hiszen korunk technikai fejlődését reprezentálja a városképben. Példaként más európai nagyvárosok égbenyúló magasházai által kirajzolt új várossziluettek említhetők. A másik felfogás ezzel ellentétes. Eszerint inkább foglaljon el az épület nagyobb területet, de ne emelkedjék a szomszédos beépítés — a Margitsziget esetében a fák koronája — fölé. Húzódjék meg a szokott horizontkontúr alatt. Ez a tiszteletreméltó — noha nem egyedül üdvözítő — álláspont győzött, amikor a középmagas beépítés mellett döntöttek. Az épület tömege a funkcionalizmus klasszikus tagozódása szerint a külsőről is leolvasható csoportosítással épült fel. A ma oly gyakori egy tömbbe olvasztás kísérletét csak a déli főhomlokzat tükrözi, a szálló- és fürdőbejárat és az étterem közé beerőltetett kőpergolával. Ez nehézkes, feleslegesen drága s talán elegendő árnyékot sem vet. A fürdőtömb, az étteremtömb és a szállodatömb világos elkülönülése így inkább csak a tetőteraszról és a szállodaablakokból érvényesül, s nem az útról. Pedig innen többen nézik. Vendéglátás és gyógyítás A funkció kifogástalan megoldása a kortárs építészetben ma olyan természetessé vált, mint az, hogy egy autó motorja mégfelelő teljesítményt nyújtson. Mégis dicséretes a margitszigeti új szálló esetében a sokrétű funkció tökéletes ötvöződése. A szállodarész jól tájolt, az északi végén oldalt kilépő tömbbel. Ez az alakzat a lépcsőház elhelyezését is megoldja, mégpedig úgy, hogy a gyógyszállónál elsődleges felvonóközlekedés mellett a lépcsőház és annak indulása a belsőépítészeti térben látványilag nem is szerepel. Az orvosi kezelés tömbje és a gyógyfürdőmedence az épület délnyugati szakaszán helyezkedik el, ezáltal a megközelítő külső forgalomhoz is a legközelebb esik. Az éttermi oldal pedig legalább kihasználhatja délkeleten a pesti Duna-ágra nyíló kilátást. Kétségtelen, hogy az összetett funkcióból jelentős belső távolságok adódnak, de ez természetes. Célszerű és helyes, hogy az épületegyüttes szálloda-bejárata is a gyógyászati folyamattól leginkább elkülönülő keleti oldalról nyílik, szép fák árnyékában, míg a fürdő felőli bejárat az autóbusszal a város felől érkezőknek 37