Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Diószegi György: Középipartanoda volt egykor

• / - w A fém- és vasipari műhely a századfordulón A vegyészeti laboratórium A párizsi világkiállításra küldött díszláda. Faragó Ödön munkája Hegedűs Károly, az iskola első igazgatója zül megemlítjük Lingel Károly nevét, aki neves bútortervező volt. Sokan szabadalmaikkal fejlesztették a magyar ipart. A külföldön tevékenykedők közül Herman Bélát, említjük, aki az amerikai vegyipar fejlesztésében tűnt ki. A gépszerkesztők közül kiemelkedik Galamb József, a Ford Művek főkonstruktőre, akinek nevéhez egy sor jelentős alkotás (többek között a 15 és fél millió példányban elkészült híres T modell) fűződik. Dominits Gyula villamos berendezések tervezésében idehaza alkotott jelentőset. Számosan továbbtanultak, nem egy közülük egyetemi katedrát kapott. A vegyészeti szakon végzett Gróh Gyufa az Akadémia tagja lett. Az iskolában tanult Hikisch Rezső építőművész, aki a Tanácsköztársaság idején jutott katedrához. A Minisztertanács jelenlegi elnöke, Lázár György is itt végezte tanulmányait. Az iskola és a Technológiai Iparmúzeum épületének tervezésére Hauszmann Alajos műegyetemi tanár kapott megbízást, 1885-ben. A József körút, Népszínház utca, Csokonai utca határolta területen épült fel a két intézmény közös otthona. A közvélemény olyan nagy érdeklődéssel figyelte az építkezést, hogy az 1889. szeptember 15-én megtartott ünnepélyes avatás után néhány órára a nagyközönség számára is lehetővé tették az épület megtekintését. A korabeli feljegyzések szerint a „Technológiaiskola" épülete, berendezése és felszerelése (műhelyek, laboratóriumok) európai vonatkozásban is a legjobbak, a legkorszerűbbek közé tartozott. Ezt Baross Gábor miniszter is megállapította, aki hivatalánál fogva a legjobb ismerője volt a külföldi iparfejlesztésnek és iparoktatásnak. A gépészeti műhely Képek a mai iskolából Az intézet eredményeit országvilág megismerhette a különböző kiállítások alkalmával. Az első sikert az 1885. évi országos kiállításon aratták, majd az ezredévi (1896) következett. Az 1900. évi párizsi világkiállításon is sikerrel szerepeltek, Faragó Ödön iparművész irányításával. A magyar ipar fejlődése, az iparszerkezeti változások megkövetelték az intézet oktatási programjának változását. Az intézetből számos, később önállóvá lett iskola vált ki. Szinte a:- ?<r

ész iparszerkezetre hatása volt az intézetnek. Nem célunk, hogy a különböző iskolatípusok történetét ismertessük; de azt feltétlenül meg kell említeni, hogy tevékenységükkel minden időben az elő-