Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Diószegi György: Középipartanoda volt egykor

Bánki Donát A körúti homlokzat, 1890. 1879 : Budapesti Állami Középipartanoda 1891: Budapesti Állami Ipariskola 1898: Állami Felsőipariskola 1947: Állami Gépészeti Műszaki Középiskola 1949: Ipari Gimnázium 1950: Gépipari Technikum 1962: Felsőfokú Gépipari Technikum 1969: Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola „oly iskolával" kifejezés. Az 1884. június 28-i 18 855 VKM rendelettel már nyilvánvalóvá vált, melyik iskolára gondolt Trefort. Az ipartanodát és a Technológiai Iparmúzeumot szerves kapcsolatba hozta. Az igazgatót bízta meg a múzeum vezetésével, a tantestület pedig közvetlenül részt vett a múzeum munkájában, szervezésében és vezetésében. A Pesti Napló 1884. július i-i száma hosszú cikkben méltatja ezt az összefonódást, és kiemelten-ír az ipartanoda szerepéről. Az ipartanoda tevékenysége messze kiterjedt, túlnőtt az iskola falain, hírnevet szerzett az intézetnek. A szoros együttműködés 23 évig tartott. Ebben az időszakban terjedt el az iskola valódi neve helyett a Technológia elnevezés. Még ma is találkozhatunk olyan értelmezéssel, hogy jelentése (többek között) „felsőfokú ipariskola" (pl. Idegen szavak és kifejezések szótára 1974.) A két intézmény (egy intézmény!) kapcsolata megkívánta a közös elhelyezést és kiváló képességű tantestület kialakítását. Mindkettő a lehető legtökéletesebben megvalósult. Az első négy évtized tantestületeinek minden tagja (nem tévedés: minden tagja!) beírta nevét a magyar iparoktatás, iparművészet, szakírói tevékenység „aranykönyvébe". Ebből a névsorból teljesen önkényesen emelünk ki néhány nevet: Patrik Laios oki. vegyész. Külföldön is elismert kémikus és kerámikus szakember volt. Jalsoviczky Géza oki. gépészmérnök. Magyar nyelvű szakkönyvei korának jelentős kiadványai voltak. Több kiváló szabadalma volt. A Műszaki Akadémia megalapítója. Edvi Illés Aladár oki. gépészmérnök. Fém-vasipari szaktekintély Alkotásai ma is megtalálhatók. Gaul Károly oki. gépészmérnök. Jelentős munkásságot fejtett ki a faipari szakirodalom területén. Faragó Ödön oki. rajztanár. Sokoldalú tehetségét a fém-, az agyag-, a szövetipar területén is kibontakoztatta. Kiváló lakberendező és bútortervező volt. Arany Dániel oki. középiskolai tanár. Neve jól ismert a középiskolai oktatásban bevezetett új matematikai módszereiről. A biztosítási matematika elismert szakértője volt. Róla nevezték el az évenként megrendezésre kerülő matematikai versenyt. Szinnyei Ferenc oki. középiskolai tanár. A magyar nyelv tanításának kiváló művelője. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egerváry Jenő oki. középiskolai tanár. A matematika gyakorlati alkalmazásának kiváló szakértője. 1949-ben és 1953-ban Kossuth-díjat kapott. Hegedűs Károly oki. gépészmérnök. Az iskola első igazgatója. 35 éven át ő vezette az iskolát. Nehéz abbahagyni a neves tanárok felsorolását, mivel meg sokan megérdemelnének pár soros tiszteletadást! Mint ahogy méltatnunk kellene az iskola sok volt tanulóját is. A gyáralapítók kö-Az iskola Népszínház utcai frontja