Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Breuer János: Fesztiválváros? — Még nem az!

Augusztusi számunkban közöltük Lázár István cikkét Kád és dugó címmel a Zeneakadémia környékének közlekedési csődjéről. Mit tesznek és mit terveznek az illetékesek, hogy enyhüljön, netán idővel megszűnjön a kereskedelem okozta utcai torlódás — erre először a Fővárosi Tanácsnál kerestünk választ. Beszélgető partnereink Bekes Sándor, a kereskedelmi főosztály fejlesztési osztályának vezetője és Tormási Jánosné főelőadó. — Egyetértünk abban, hogy a fürdőkád és a kertkapu — és még említhetnénk más árucikket is — nem olyan termék, ami indokolná, hogy belső kerületekben, kétoldalt autósorral szegélyezett utcák boltjaiban, raktáraiban cseréljen gazdát. Szándékosan nem Belvárost mondtunk, hanem belső kerületet. Az V. kerület, a klasszikus értelemben vett Belváros, ma legfeljebb csak közigazgatásilag határolható be a Kiskörút vonalával, s ez a határ egyre kijjebb kitolódik. — Tehát fogalmazhatnánk úgy, hogy már a VI. kerületi Majakovszkij utcai fürdökádeladás is belvárosi jellegű közlekedési gondokat okoz? — Megközelítőleg, bár helyesebb, egyértelműbb belső kerületekről beszélni. És hogy ennek határát a Nagykörút íve vagy a Dózsa György út vonalának rajza adja, nincs különösebb jelentősége, mert ezen belül a közlekedési-parkolási gondok majdnem egyformán súlyosak. Az említett árucikkek, illetve üzletek ugyan mind a Fővárosi1

Vas-és Edénybolt hálózatába tartoznak, a belterületen működő valamennyi kereskedelmi vállalat okoz hasonló gondokat, „szállít" — az áruval egyidejűleg — forgalmi dugókat. A dolog pikantériája, hogy a szállító gépkocsinak számtalan esetben ugyanúgy a háztömb körül kell keringenie egy ideig, míg a bolt előtt — vagy legalábbis a közelében — a járda mellé állhat, mint a vásárolni érkező autósnak. És ez már pénzkérdés is: időveszteséggel jár, többletfuvart igényel, munkaerőhiányt okoz. Tehát az üzlethálózat korszerűsítése, a profilátalakítás, a jobb szállítás- és munkaszervezés egyformán érdeke a vállalatoknak, az illetékes kerületi tanácsnak, s ennek elősegítésében jelentős feladat hárul a főváros kereskedelmi főosztályára is. — Ez kétségtelen, a „kád és dugó" azonban nem új keletű probléma, mind erőteljesebben jelentkező tünet a belső kerületek közlekedésében. — Valóban, a pillanatnyi helyzet meglehetősen 30 nyugtalanító. Kezdjük a valódi Belvárossal. Itt található a főváros legtöbb munkahelye; vendég-, kereskedelmi és ügyfélforgalma révén az „átmenő lélekszám" a kerület lakosságának többszörösét teszi ki. Tehát itt zsúfolódik össze a legtöbb gépkocsi, és itt a legnagyobb a parkolóhely ínség. Külön téma lehetne, hogy hány nagykereskedelmi vállalat raktára akadályozza-nehezíti a lakosság közvetlen ellátását szolgáló áruszállításokat. A Vas-és Edénybolt üzlethálózata és gépkocsijai nélkül is telített, mi több, zsúfolt a belvárosi utca. Ez igaz. De a vállalat jelenléte igen sajátos képet mutat ezen a területen. Ha fellapozzuk a Budapesti közületi telefonkönyvet, a 402. oldalon a következőket találjuk: a három belső— tehát az V., a VI. és a VII. — kerületben 31 üzlete van a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalatnak, ebből 25 szaküzlet, illetve speciális terméket árusító bolt. Már felsoroltunk párat azok közül, amelyek nem kimondottan belterületi üzletekbe valók, most legfeljebb még kiegészíthetnénk például a Tolbuhin körúton vásárolható borászati eszközökkel vagy a Garay utcában kapható kazán- és radiátorelemekkel. Ezekre az árucikkekre szükség van, de hogyan és mikor érhetnénk el azt, hogy a szállítás, az adásvétel ne okozzon zavart, ne növelje tovább a zsúfoltságot a közlekedésben. — Paradoxon, ám a legegyszerűbb megoldás volna a legnehezebb: jelenlegi helyükön megszüntetni az árusítást, s valamelyik külső kerületbe helyezni ezeket a boltokat. Melyikbe? A nagy kiterjedésű XXII. kerületben például mindössze egy vegyes vasárubolt van, s nem jobb az ellátása például a XVI. kerületnek sem. Ha valahol lehetőség adódik új üzlet építésére — s ez elsősorban az illető vállalat és kerületi tanács pénztárcájának függvénye —, akkor annak mindenekelőtt a lakosság alapellátását kell javítania, tehát nem lehet csak egy bizonyos terméket árusító szakbolt. Hasonló az igény az új lakótelepeken. Nyilvánvaló, hogy ott is először ABC-áruházakat építenek, csak ezután kerülhet sor más, vegyes iparcikkeket árusító boltok létesítésére. Az elkövetkező időkben azonban az új üzletek építésének üteme mérséklődik, tehát még jobban előtérbe kerül a meglevő kereskedelmi hálózat korszerűsítése. Ennek egyik lényeges feltétele a pontos szállítás. Milyen eredményt hozhatna a konténerek szélesebb körű alkalmazása, a munkaidőn túli, illetve az éjszakai szállítás megszervezése? — A vállalatok üzlethálózatának jellege, a boltok belső kialakítása — kevés kivétellel — sajnos nem teszi lehetővé konténerek fogadását. Amit megvalósíthatónak és követendőnek tartunk, az a bútorkereskedelemben bevált — s mindjobban terjedő — minta utáni értékesítés. S ennek elsősorban a terjedelmes, nagy súlyú gyártmányok — mint például a szóban forgó fürdőkád vagy kertkapu — vásárlásakor lehet jelentősége. — Mint kiderült a „kád és dugó"-probléma megoldása nem megy máról holnapra, s az is érthető, hogy nem mindig látványos tettekben nyilvánul meg. Mégis úgy tűnik, alig mozdul a holtpontról. — Ez azonban nem jelent egy helyben topogást. A kereskedelmi vállalatok úgy is próbálnak enyhíteni szállítási és raktározási gondjaikon, hogy a Fővárosi Szállítási Tanács hathatós segítségével úgynevezett koncentrált lerakodóhelyeket létesítenek. Ezek egyre nagyobbodó körben, gyűrűszerűén helyezkednek el a Kiskörút, a Nagykörút és a Róbert Károly körút vonalán. Számuk jelenleg eléri a 300-at. Ezekről a telepekről látják el a környező boltokat célfuvarokkal. Hasznosnak, jó megoldásnak bizonyult, hogy ideiglenesen bérbe veszik az üzletek közelében levő üres telkeket is raktározás céljából. Rövidebb szállítási útvonal, csökkenő részvétel a forgalomban — ez a cél. — Lázár István szerint a kereskedelmi szállítások a fő okozói a forgalmi dugóknak, legalábbis a Majakovszkij utca és a Nagymező utca táján. — Nehéz eldönteni, mikor melyik, a magánautó vagy a közületi gépkocsi idéz elő torlódást. Tény, hogy a helyi körülmények közrejátszásával sokan „benne vannak" a dugókban. Csodaszer, amivel egy csapásra megszüntethetnénk az említett közlekedési-parkolási gondokat, nincs. Lényeges javulást hozhat azonban a nagy bevásárlóközpontok építése, mint amilyen a Flórián vagy a Skála. Ezekben kapható lesz valamennyi olyan árucikk is, aminek értékesítése valahol, valamilyen okból nem kívánatos. Az 1980-ban elkészülő Őrs vezér téri létesítmény ilyen lesz. A beérkező áru lerakodása, majd elszállítása két szinten történik. A 28 000 m- alapterületű bevásárlóközpont korszerűbbnek és nagyobbnak ígérkezik minden eddiginél. És hasonlóan nagy alapterületű áruházak építését tervezik Kispesten, Kőbányán és Újpesten is. Kád és dugó című riportunk megjelenése után Méa eqvszer: KAD ÉS DUGÓ