Budapest, 1979. (17. évfolyam)

9. szám szeptember - Tamás Ervin: Dombóvár

Máltás Hugó arcképe az 1880-as évekből KOMÁRIK DENES Egy elfelejtett építész Százötven évvel ezelőtt született Máltás Hugó, fővárosunk egyik méltatlanul elfelejtett, csak a szakemberek szűkebb köre által számon tartott építésze, a romantika korának országos viszonylatban is jelentős alkotója. Talán egyetlen olyan építészünk volt, aki a főváros területén kívül nem működött, s akinek fontosabb alkotásai szinte kivétel nélkül fennmaradtak. Máltás Hugó 1829. május 6-án látta meg a napvilágot Rozsnyón, szüleinek kilenc gyermeke közül hatodiknak. Apja ekkor gróf Andrássy György komornyikja volt, később ugyanilyen minőségben az esztergomi érsek szolgálatába szegődött. Középiskolai tanulmányait a rozsnyói premontrei gimnáziumban kezdte el, majd az esztergomi és a pozsonyi bencéseknél folytatta illetőleg fejezte be. Esztergomban Feigler János prímási építőmesternél „inaskodott" három évig. Ez nyáron építési gyakorlatot, télen — a gimnáziumi tanulás mellett — rajzolást jelentett. 1844 őszén iratkozott be a bécsi Cs. Kir. Polytechnikai Intézet (Műegyetem) előadásaira, majd egy évvel később a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának lett növendéke. Az itt eltöltött három év alatt olyan kiváló professzorai voltak, mint a pesti születésű August von Sicardsburg és Eduard van der Nüll, a bécsi Operaház (1861 — 69) későbbi tervezői, valamint Carl Roesner, az osztrák romantikus építészetnek architektúrafestőként is működő, jelentős képviselője. 1848 őszén végleg hazajött. Először Zitterbarth Mátyásnak (1803—1867), a régi Nemzeti Színház és a vármegyeháza építőjének irodájában helyezkedett el, s három évig dolgozott nála. Zitterbarth ebben az időben már szinte kizárólag építési vállalkozóként dolgozott; ezzel magyarázható, hogy Máltás önálló tervezőként is működhetett mellette. Ennek az időszakának legjelentősebb alkotása, egyben első nagy sikere az 1850—52-ben épült négyemeletes Nádor utcai Zitterbarth-ház (V., Münnich Ferenc utca 20.). Földszint feletti, alacsonyabb V., Münnich Ferenc utca 20. (1850—52)