Budapest, 1979. (17. évfolyam)

1. szám január - Weress Kálmán: „Európa legnagyobb faluja”

Pest, Buda és a Sziget a török megszállás idején A falu lakói azonban nemcsak az apácák gabonáját őrölték és szállították, hanem gondozták és őrizték háziállataikat, halásztak részükre, és a klastrom földjeit is ők művelték meg. Premontreiek és johannita lovagok A premontreiek rendjét II. István kiiály, Könyves Kálmán fia hívta be hazánkba, 1130 körül. A margitszigeti premontreiek megjelenése pedig II. (Vak) Béla korára, 1131 —41 közé esik. A király nekik adományozta a pásztói és a bozóki uradalmakat. Az erre vonatkozó adománylevél Praynál is olvasható. Később, 1225-ben II. Endre kiiály oklevélben rögzítet-Az esztergomi érsekség vára Az esztergomi érsekség tornyos vára a sziget északi végén állt. Kun László király írja 1279-ben kiadott oklevelében: „És az esztergomi érsekség vára és épülete kivételével melyek a szigeten léteznek, a szigetet a Boldogasszony apácáknak adományozza." Ez a vár valószínűleg egy kisebb méretű erőd volt a mai Nagyszálló épületétől északra. Kezdetben a pogány magyarok ellen nyújthatott menedéket a keresztény főpapoknak. Később Lodomér esztergomi érsek bérbeadta Tamás váci püspöknek 8 évre, hogy a kunok vagy a tatarok esetleges második betörése ellen védhesse javait. Ezt a szerződést Kun László is megerősítette. 1294-ben Lodomér érsek elcserélte a várat nemes Tengerdi Lászlóval és Miklóssal az Esztergom megyei Bulcsu és a Somogy megyében levő Bogod nevű birtokaikért. Ezt a szerződést III. Endre 1294-ben kiadott oklevele is megerősítette. Az esztergomi érsekség vára a török időkig állt a szigeten, akkor a törökök lerombolták. Minorita kolostor Az apácák egyházától délre állt a ferencesek egyik ágának, a minoritáknak a temploma és zárdája. Mellette volt a temetőjük is. Ezt a kolostorukat IV. (Kun) László építtette fel 1270 és 1290 között. A királyi oklevél megjegyzi, hogy a szigetet a Boldogasszony apácáknak adományozta a minoriták zárdatelke kivételével. Amikor a minoriták megkapták telküket a szigeten, szerződést kötöttek az apácákkal, hogy békében élnek egymással, és telküket nem fogják az apácák rovására nagyobbítani. Az apácák 1526-ban a törökök elől menekülve hagyták el a szigetet. Margit bebalzsamozott tetemét drága ereklye gyanánt magukkal vitték Nagyszombatba, majd Pozsonyba. A törökök kiverése után Pozsonyból mint klarissza apácák tértek vissza, mert a rend megmaradt tagjai beléptek a klarissza rendbe. 1729-ben Károlyi Sándor gróf építtetett számukra Pesten, kolostort húga, Krisztina közbenjárására, aki maga is apáca volt. A kolostor a mai nagyzálogház (IX., Kinizsi u. 12.) helyén állt. 1782-ben II. József feloszlatta a rendet, birtokaikat pedig a vallási közalapítványhoz csatolta. Ettől az időtől kezdve Margit teteméről semmit sem tudunk. Királysír a Margitszigeten Az 1838-as dunai árvíz levonulása idején a sziget József nádor birtoka volt. Ekkor a kolostor romjai még nem voltak feltárva. A kolostor mai szentélyének helyén a víz egy üreget vájt ki. A nádor kertészei, Tost főkertész és Veszelovszki segédkertész, a földből egy vöiös márványból készült koporsót ástak ki. A koporsóban a csontváz mellett egy nyolc sarkú, ametiszt, gránát és zafír kövekkel ékesített koronát találtak. A koronából kinövő arabeszkek mindegyike, valamint oldalának nárcisz alakú viíágkelyhei is ékkövekkel voltak díszítve. Mikor a koronát a nádor a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, a drágakövek nagy részét már kiszedték belőle. A koporsó mellett két apáca földi maradványait is megtalálták. Azóta többszörösen bebizonyosodott, hogy V. István király sírjára bukkantak, mivel köztudott, hogy itt helyezték örök nyugalomra. Amikor apja, IV. Béla meghalt, seregével a szerbiai zavargások letörésére indult. Közben Pektari Joachim, Szlavónia bánja fiát, Endrét titokban Németországba vitte Rudolfhoz, hogy annak leányával eljegyezze. Amikor István megtudta, hogy szeretett fia eltűnt, elhagyta seregét, és a forró nyárban, pihenés nélkül Budara lovagolt. Annyira kimerült, hogy pár nap múlva meghalt. Végkívánata az volt, hogy hüga, Margit mellé temessék. így V. Istvánt a Boldogasszony apácák templomában, az evangéliumi oldalon temették el, 1272-ben. te, hogy a szigeti premontreieknek két telket adományozott Pest megyében. Rövidesen több mint negyven monostorral rendelkezett hazánkban ez az egész Európában elterjedt rend. IV. Béla azonban a domonkosoknak adományozta a premontreiek szigeti birtokát, amikor leányát a domonkos rendi apácakolostorban helyezte el. Az Országos Levéltárban őriznek néhány oklevelet, amelyek azt igazolják, hogy a premontreiek tiltakoztak mind IV. Bélánál, mind IV. Kun) Lászlónál birtokuk elvétele miatt, de teljesen eredménytelenül; a szigetet többé nem kapták vissza. IV. (Kun) László egy 1279-ben kiadón oklevele megerősíti IV. Béla adományát, és a johannita keresztesek vára kivételével az apácáknak adományozza a szigetet. A johannita lovagok vára a mai Casino étterem helyén állt. A margitszigeti lovagrend a budafelhévizi Szentháromság rendház vezetése alá tartozott. A minorita kolostor romjai a 19. sz. elején