Budapest, 1979. (17. évfolyam)

7. szám július - H. Boros Vilma: Lichtenberg

EK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT az egész telepet vízvezeték hálózta be. Az átjáró alagutakat, amelyek annak idején a totalizatőr céljait szolgálták, sampinyon-gomba tenyésztéséi e használtak. Betonból baromfiólakat építettek, amelyekben évente félmillió baromfit akartak felnevelni a főváros élelmezésére. A költőgépek már működtek is. Figyelemre méltó az is, hogy kikből tevődött össze a kertszövetkezet dolgozóinak gárdája. A Földművelésügyi Népbiztosság kertszövetkezeti ügyintézője szerint: „Az új Lóverseny éren legnagyobrészt olyan emberek dolgoznak, akik azelőtt egyáltalán nem végeztek fizikai munkát. Mégis gyönyörűség látni, milyen kitartással, mennyi életkedvvel dolgoznak. Ez a munka nagyszerű átalakító hatással van rájuk. A teljesítményük is majdnem eléri a fizikai munkások teljesítményét. Az itteni példa alapján időleges gyakorlati tanfolyamok felállítását vettük tervbe fizikai foglalkozással." Tehát a budapesti értelmiségiek foglalkoztatását tartják nagyon fontosnak a kertszövetkezetekben, és elsősorban a szakmai színvonal emelését várják tőlük. Egy érdekes dokumentum rávilágít a budapesti kertszövetkezetek szervezeti felépítésére, termelésszervezési céljaira. Az Országos Levéltár Földművelésügyi Népbiztosság iratai II. Főosztály 2186/1919. június 20-án kelt iratán a budapesti 1. sz. kertszövetkezet két vezetője, Cseru György csoportvezető és Gerhárt István bizalmi üzemi szabályzat jóváhagyását kérik. „Az 1. kertészeti termelőszövetkezet összes kertészei és kertmunkásai azzal a kérelemmel járulnak a Földmívelésügy\ Népbiztosság Kertészeti Főosztálya elé, hogy egy, a szövetkezet összes viszonyait felölelő szabályzatot készíttessen azért, hogy minden munkás, kertész, alkalmazott pontozatokban lefektetve ösmerhesse és tudja jogait és kötelességeit. A kertészek és munkások különösen kérik a következők szabályozását: 1. Milyen módon állítható ki kertész vagy kertmunkás a munkából? 2. Ki által és milyen módon állapíttatik meg egyesek munkabére? Kinek van joga a megállapítás után a munkabéreket megváltoztatni? Emelni vagy leszállítani ? 3. Mik a rendelkezési jogai az üzemvezetőnek ? 4. Szükséges-e az üzemtanács az üzem vezetésénél, vagy elegendő-e csak a bizalmi rendszer? Ha van üzemi munkástanács, mik a jogai és kötelességei? 5. A Földm. Népbizt. 45. számú rendelete, mely a gyakorlati évek alapján állapítja meg a munkabéreket, szigorúan betartandó-e, vagy pedig a munkabér megállapításánál a teljesítmény is mérvadó-e? Ha igen: kinek a jogában áll a munkateljesítményt elbírálni s ennek alapján a bért leszállítani? ft. Ugyancsak itt kérjük a Főosztályt, hogy a felmentések körüli eljárást egy bizottság kiküldése után újból vegye fel, és a bizottság javaslatához képest eszközöljön ki szükséghez képest új felmentéseket." Kérelmüket nem teljesítették. „A viszonyok változása folytán nem tárgyalható, irattárba teendő" — jegyezték rá az iratra a Földművelésügyi Népbiztosságon. Ez azonban a kezdeményezés jelentőségén mit sem változtat. Amíg az i-es kertszövetkezet szervezési problémákkal hívja fel magára a figyelmet, addig a 2-es Budapesti Kertszövetkezet termelési biztosa Derera és az üzemi munkástanács nevében Gránitz Gábor és Schulcz aláírásával a Földművelésügyi Népbiztosság Kertészeti Osztályánál tiltakoznak a Zöldség és Gyümölcs Központ ármegállapításai ellen. Nem értenek egyet az olyan ármegállapításokkal, amelyek a termelői árat 80 százalékkal felemelik és így juttatják el a zöldséget, gyümölcsöt a fogyasztókhoz. Ennek megszüntetése érdekében javasolják, hogy a kertészeti szakosztály termelőszövetkezeteit értékesítő szövetkezetbe tömörítsék, hogy az árusítást önállóan végezhessék, a költségeket pedig közösen fedezzék. Másrészt kérik, büntessék meg azokat, akik a szinte hihetetlen mértékű közvetítői haszon megállapításában részt vettek: „8o%-os árdrágítás a közvetítő szerv javára olyan vérlázító uzsora, amely a legkíméletlenebb eljárást teszi indokolttá azok ellen az álkommunisták ellen, akik ezen határozatot hozták. Ez az ármegállapítás hihetetlenül vakmerő ellenforradalmi tény. A legerélyesebben tiltakozunk ellene, és követeljük, hogy szigorú vizsgálat állapítsa meg: kik voltak azok. akik a határozatot hozták, mik voltak az illetők, mielőtt jelenlegi helyükre kerültek és milyen módon szolgálták a burzsoá kormányt." Ez a kemény és határozott magatartás mutatja: a budapesti kertszövetkezetek keresik a helyüket a termelés és az értékesítés területén, sőt, erie vonatkozóan javaslatokat tesznek. Mindez bizonyság arra, hogy a Tanácsköztársaság fennmaradása esetén a budapesti kertszövetkezetek szilárd és szervezett bázisai lettek volna a szocialista mezőgazdasági termelésnek és Budapest ellátásának. Budapestnek és környékének nagyszabású kertszövetkezeti fejlesztési terveivel összhangban szükségszerűen merült fel a kertgazdálkodás káderutánpótlásának a kérdése, a keitészeti szakemberek nevelésének az ügye. A Tanácsköztársaság alatt e téren is forradalmi változásokat akartak elérni. Ezért már májusban tervezik egy óriási termő területtel rendelkező korszerűen felszerelt kertészeti főiskola létrehozását: „Az új kertészeti főiskolát a főváros közelében egy kétezer holdas nagy mintatelepen akarjuk elhelyezni. Minden olyan intézménnyel kiegészítjük, amely speciális vezető emberek kiképzéséhez szükséges. Lesz külön tanszéke a kert művészeinek, gyümölcs-, zöldség-, virág-, dísznövény-kertészetnek, kertészeti építészetnek, vegytannak, kertészeti üzemtannak és technológiának; internátus, kórház, fürdő, könyvtár és minden kulturális intézmény hozzákapcsolódik majd a felállítandó kertészeti főiskolához." A döntés megszületett, amely szerint a kertészeti tanintézetet Budapestről „áthelyezik Ercsibe, ahol a főiskola egy 2500 katasztrális hold nagyságú területen kap új hajlékot." Az intézetben konyhakertészetet, virágkertészetet, tehenészetet, baromfi-és nyúltenyészetet rendeznének be. A telep feleslegét Budapest proletárjainak adnák, úgy hogy a főváros szükségleteinek jórészét már innen is fedezni lehessen. „.. .A telepen a munka azonnal megindulhat és a jövő tavasszal már szállítani fog Budapest részére. Lesz kétéves első fokú, hároméves középfokú kertészeti iskola. A növendékek az öt év elvégzése után a Kertészeti Főiskolába léphetnek át. Itt az első évet kizárólag gyakorlati munkával töltik." Ezek a nagyszabású kertszövetkezeti és szakoktatási elképzelések, tervek igazolják a Földművelésügyi Népbiztosság munkatársának nyilatkozatát: Az előző 25 év alatt nem tettek annyit Magyarországon a kertgazdálkodás érdekében, mint a Tanácsköztársaság néhány hónapja alatt. Varga László 37