Budapest, 1979. (17. évfolyam)

1. szám január - Weress Kálmán: „Európa legnagyobb faluja”

CZUKENDER GYULA HONISMERET A Margitsziget az Árpád-korban A minorita kolostor romjai Siklós Péter felvételei Az apácakolostor romjai A Margitsziget mintegy 2 és fél kilométer hosszú és átlagban kb. 500 m széles. A területe 96,5 hektár. Még a múlt században is három részből állt; az északi Fürdőszigetből, a középső szigetből és az úgynevezett Festőszigetből. 1870-ben, a Dunameder szabályozásakor a felső szigetrészt elkotorták, a déli részt pedig feltöltötték. így alakult ki a sziget mai formája. Régebben a Duna bal parti, azaz a pesti oldalán a sziget jóval szélesebb volt, mint napjainkban. Arany János Toldijában szerepel az a közismert, irreálisnak tűnő motívum, hogy To1

di az egyik csónakot átlöki a szigetről a másik partra. Meg kell jegyemi, hogy ez nem volt teljes képtelenség, mert Nagy Lajos idejében a sziget partja sokkal közelebb volt a pesti oldalhoz, mint ma. Rómaiak a szigeten A rómaiak idejében a sziget is Pannónia provinciához tartozott. Az itt kiásott római temető bizonyítja, hogy nemcsak helyőrsége, hanem állandó lakossága is volt. Tudjuk azt is, hogy már ebben az időben híd állt itt a Dunán. Pillérei máig megvannak annak a gerenda- vagy hajóhidnak, amely a mai Árpád-híd helyén állott. Ez a híd a Hajógyári szigetre is átvezetett, ahol a római helytartó, a későbbi császár, Aelius Hadrianus palotája épült fel i. u. 107-től. Mivel kezdetben itt húzódott a dunai római megerősített határvonal és a római helytartó lakhelye is, kővédművekkel kerített erődítményt építettek a rómaiak a szigeten, amely beletartozott a pannóniai limesbe. A későbbi századokban felhasznált római korból származó kövek is tanúskodnak a rómaiak itten' épít-