Budapest, 1979. (17. évfolyam)
1. szám január - Weress Kálmán: „Európa legnagyobb faluja”
önmagában még nem vezetett volna a napjainkra kialakult állapothoz, mivel minden terv csak annyit ér, amennyi abból megvalósul. Érden pedig a vasúttól távol fekvő területeken a közelmúltig az utcák vonalait csak papíron, elszakadozott térképeken lehetett megtalálni. Üres szántóföldek és kopár dombok képe fogadta az arra tévedőt. A nagyközségben 1946-ban mintegy 14 ezer lakos él. Területének jelentős része, 23 ezer parcellájából ekkor még mintegy 15 ezer, beépítetlen ebben az időben. Községszerkezetét meghatározó burkolt útjai, közművezetékei nincsenek. Ekkor kellett volna szigorú tilalommal megállítani az építkezéseket, hogy az összefüggő, de még be nem épített területeken reális lehetőségeket biztosítsanak a jövő városrendezési elképzeléseihez. Ezen a hatalmas, szanálásmentes területen a legmerészebb városrendezési elképzeléseket is könnyűszerrel, gazdaságosan meg lehetett volna valósítani. De ezeknek a területeknek a beépítése — az 1930-as évek hibás elképzeléseinek betetőzése — csak az M7-es út megépülte után kezdődött meg! Mi ez, ha nem anakronizmus? A „sztráda" — ahogyan errefelé nevezik — közúti kapcsolatot létesített a főváros és Érd beépítetlen területe között, ugyanakkor fizikai megvalósulásával jelképesen is keresztülhúzott minden más elképzelést. Érd mai térképét nézve magunk is meggyőződhetünk arról, mint szeli ketté a balatoni autópálya a sematikus utcahálózatot, mint teszi — vagy tette volna — szükségessé egy mindenre kiterjedő rendezési terv elkészültét. Ehelyett azonban csak a lakóházak tervei készültek el és valósultak meg a már megszületésükkor is elavult, korszerűtlen telek- és utcaosztásokon. Korszerű közlekedési megoldást! Jól ismerjük a budapesti agglomeráció rendezési tervének Érdre vonatkozó részét, amelynek közlekedésfejlesztési elhatározásai korántsem közömbösek a nagyközség (város?) sorsának további alakulásában. Az 1800-as évek végén épített vasútvonalak megtartják mai nyomvonalukat. Ennek jegyében építették az úgynevezett „Déli vasút" — a Székesfehérvár—balatoni vonal — mentén 1976-ban az új állomásépületet. A másik vonal, a Dombóvár — pécsi fejlesztési terve még nem készült el. Az új állomás tervezett helyére gondolunk, ahol a közelmúltig szakadatlanul épültek a lakóházak, köztük nem egy kétemeletes. Még van ideje rá a helyi tanácsnak, hogy intézkedjék e fontos kérdésben. Vagy meg kell szüntetnie ezen a helyen a további építkezéseket, vagy az új állomásnak kell másik területet keresnie. Érd tömegközlekedési rendszerét jónak mondhatnánk a hat vasútállomás, az egymást sűrűn követő szerelvények láttán. De mit ér mindez, ha a peronok kiképzése nem alkalmazkodik az utazók igényeihez. Emeltszintű, magas peronok kellenének ide, hogy a vonatból a ki- és beszállás ne méternyi magas mászással, húzódzkodással Kertváros? Ha nem épül vasúti aluljáró, a kocsisor egyre hosszabb lesz Valamikor strand volt itt