Budapest, 1979. (17. évfolyam)
6. szám június - A címlapon: Czeizing Lajos felvétele
A megroggyant alapok aláfalazásos megerősítése lassú, munkaigényes, „babrás" tevékenység. Nincs korszerű technológia a városban sokhelyütt aládúcolt függőfolyosók cseréjére; ez csak sok élőmunkával és nehéz állványzattal végezhető. A kézműves módszerekkel végzendő munkafolyamatok további felsorolását mellőzöm, hiszen az eddig elmondottak is bizonyítják az épületfelújítás kézműipari jellegét. S ezen az sem változtat, hogy néhány munkafolyamatot részben már sikerrel gépesítettek és néhol előregyártott elemeket is felhasználtak. Az átépítéses felújítás több szakképzett munkaerőt kíván, mint a lakótelepeken folyó lakásépítés. A szakmunkásoknak nemcsak az új szerkezeteket, technológiákat, hanem a régieket is, a 80 — 100 évvel ezelőtt alkalmazottaknak legfontosabb erőtani, épületfizikai, kémiai jellemzőit, is ismerniük kell. A megsérült boltozatok egy részének újrafalazását csak az a szakmunkás tudja elvégezni, aki ismeri az egykor használt szerkezetet, s mi több, annak elemi erőtanát. A felújítóátalakító munkák folyamán jobb helyzetfelismerő és döntési képességre, nagyobb önállóságra van szükség, mint a házgyári elemekből összeszerelendő épületeknél. E nagy szaktudást igénylő területen mind kevesebb a hozzáértő szakember. Az újonnan belépő fizikai dolgozók általában fiatal szakmunkások, akik a közvetlen gyakorlatból felhalmozódott tapasztalat, szaktudás híján nem rendelkeznek azzal a szellem: energiával, amit az idősebbek az évtizedek során szereztek. Ez tehát azt jelenti, hogy a fiatalokat képeznünk kell az épületfelújítási munkára, .nogy megtanulják mindazt javítani, pótolni, amit az előző nemzedékek építettek — készítettek. Az épületfelújítások gyakorlati nehézségein csak úgy lehetünk úrrá, ha a lehetséges és az adottságoknak megfelelő munkafolyamatokat gépesítjük és kevesebb élőmunkát kívánó szerkezeteket alkalmazunk. Az elmúlt néhány évben már tért hódított a kis elemsúlyú, vázkerámiás, Fert-rendszerű födém. A szerelhető válaszfallapokkal a nehéz munkát jelentő vakolást hagyhatjuk el. A filcalátétes szalagparketta gyorsabban készíthető el, mint a szegezen, kevesebb kézi munkát igényel. A tartós vakolat és főleg i színezőanyagok, műanyagalapú bevonatok — melyek örvendetesen terjednek, miként a Rákóczi úti és Szent István körúti sortatarozás bizonyítja — színtartóak, vízzel lemoshatok és élettartamuk lényegesen hosszabb mint a korábbi oxidfestékeké. A háztartási kémények felújításánál sikerrel alkalmazzák a kéménybéléseket. A törmelék elszállítását rakodó konténerek segítik. A felújításra kerülő — födémcserét nem kívánó — lakások komfortfokozatának növelésére alkalmas vizes térelemek gyorsítják a lakások korszerűsítését. Ez jelentős lépés, mert beépítésük csupán helyszíni szerelést igényel. Az épületfenntartó iparban is kívánatos komplex gépesítés azonban még mindig várat magára. Fővárosunk egyes részein szépen rendbetett, nemrég felújított házak sorakoznak. Sok még azonban a felújításra érdemes régi lakóépület. Fokozott feladat hárul az épületfelújító iparra, ha a következő évtized végére lényegesen csökkenteni akarjuk a felújításra váró épületek számát. E cél eléréséhez biztosítani kell a pénzügyi alapok és a kivitelezési kapacitás egyensúlyát. A kivitelező kapacitás növelése ma már elsősorban korszerűbb technikával, jobb munkaszervezéssel és nem létszámnöveléssel lehetséges. Az épületek állagának további romlása viszont nemcsak a nemzeti vagyont csökkenti, de társadalmi, politikai feszültséget is okozhat. Az V. ötéves tervben már mutatkoznak eredmények, az elmaradás csökken, de az anyagi, szellemi és technikai erők további koncentrálása szükséges ahhoz, hogy a napjainkban kitűzött feladat holnapra valósággá váljék. VI., Népköztársaság útja 53. homlokzatrészlet V., Veres Pálné u. 32. számú ház átépített Szerb utcai homlokzata VI., Népköztársaság útja 53,