Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A magyar királyi korona első ábrázolása

ZOLNAY LÁSZLÓ A magyar királyi korona első Mátyás címere a fedeles koronával. Mátyás templom 1470. bérezi Lóránt felvétele Aközelmúltban hazakerült magyar királyi koronának könyvtárnyi a szakirodalma. Kora, eredete, a felső, pántos rész — a corona latina — és az alsó, görög feliratos abroncs — a corona graeca — összeötvözésének ideje a legvitatottabb; történetének tisztázása sok feladatot ró még a tudományra. Az biztos, hogy koronánk — mint elnevezései is mutatják —, két különböző korú részből áll, ezeket századokkal ezelőtt ötvözték egybe. Van, aki úgy véli: a felső, árany-keresztpántos rész egykoron Szent István király koponyájának ereklyetartója lehetett. Az abroncskorona kevésbé titkolja származását. Abroncsán ugyanis háromszög alakú és félköríves kis fémlemezkék sorakoznak. Ezeket figurák és görögbetűs feliratok ékesítik. A szövegek feloldásából kiderül, hogy Dukasz Mihály bizánci császár ajándékozta Gézának, „Turkia hivő királyának". (I. Géza — Magyarország (Turkia) királya — 1074-től 1077-ig uralkodott.) A corona latina voltaképpen egy meghajlított kereszt: négy, egymással találkozó kereszt-pánt. Ezeknek az aranypántoknak a felületét ugyancsak zománc képecskék ékesítik. A centrumban Jézus alakja, ölében az élet könyvével, kétoldalt az életfát jelképező ciprussal. A keresztpánt szárainak képei az apostolokat ábrázolják. Ám csak nyolcat, noha tudjuk — s ez az ábrázolás kánona — tizenkét apostol volt. Tehát a felső koronánkat alkotó kereszt-alakú aranypánt csonka: négy végéről hiányzik egy-egy apostol képe! Egykor a négy hiányzó apostol is megvolt — véli a szakirodalom. Ám amikor a latin korona keresztpántját a görög abroncskoronával összeillesztették, hogy a korona-boltozat túl magas ne legyen, a négy keresztvég négy apostol-alakját az ötvös egyszerűen levágta. 38