Budapest, 1979. (17. évfolyam)

5. szám május - Zolnay László: A magyar királyi korona első ábrázolása

ábrázolása A királyi korona történetének kutatói számos kitűnő és szellemes elméletet dolgoztak ki a korona történetének tisztázására. (Néha a nemzeti hevület is irányitotta ezeket az elméleteket.) Voltaképpen csak most — amikor a korona elveszitette közjogi jellegét és végre hazakerült — válik lehetővé a modern, mélyreható technikai elemzés. Nem kívánunk a történeti elméletekhez hozzászólni. Még kevésbé elébe vágni a történetitechnikai elemzéseknek! Csupán egyetlen — periférikus — adatot, egy kőfaragást kívánunk bemutatni, felidézni. Tehát nem korszakalkotó felfedezésről, hanem csupán koronánk történetének egy melléktémájáról, annak is egyetlen szerényke adatáról van szó. Nevezetesen egy budai Mátyás-címerről, s annak koronaábrázolásáról. Ez a kőfaragvány, ez a műtárgy nem azért kerülte cl eddig a korona ikonográfusainak figyelmét, mert rejtekezik. Ellenkezőleg! Azért kerülte el a kutatás figyelmét, mert naponta százak — sőt olykor idegenforgalom évadján ezrek — látják s láthatják. (A kutatók zöme azonban mindig a rejtett — vagy annak vélt — dolgokat fürkészi.) A budavári főtemplom, a Mátyás-templom déli tornyának :470-ben faragott címeréről s annak kőkoronájáról van szó. Meglehet, sokan abban a hiszemben vannak: a Mátyástemplomon megjelenő ábrázolás nem eredeti, nem egykorú! Hanem — mint annyi más — tán ez is csak a múlt századi Schulek-féle templom-újraalkotás gyümölcse. Azonban a Mátyástemplomnak 1874-ben készült panoráma-fényképe, de maga az eredeti kőfaragás is mindent eldönt. Ez a Mátyás-címer s » felette kifaragott korona és évszám — amelyet ma a templombelsőben láthatunk — hiteles, s a domborműre ráfaragott időben, 1470-ben készült, eredeti alkotás. Mátyás az össz;ótvözött fedeles koronával. A bautzeni dombormű máso'ata a budai Miklós tornyon. Vöröss Emőke felvételei 39