Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Schmidt Ádám: Utcanevek üzenete

Fedák Sári, Rátkai Márton, Lábas Juci ban hamarosan kicsúszott a Fővárosi Operettszínház. Elhibázott müsorpolitikájával, a túlzott revüsítéssel Roboz Imre csődbe juttatta a színházat. így 1926-ban Ben Blumenthal úgy rendelkezett, hogy a színházat bérbe kell adni. 1928-ban azonban a bérleti viszonyból bírósági ügy lett, mert a főbérlőnek járó összeget sem tudták a bevételből kifizetni. A színház vezetését ideiglenesen színészkonzorcium vette át. Akkor Lengyel József színész-író prózai darabja, A nagy börtön — váratlanul sikert aratott. A bukást mégsem lehetett elkerülni: 1929. november 29-én kénytelen volt elbúcsúzni közönségétől a Fővárosi Operettszínház. Új pályázatot írtak ki, melyre majd húszan jelentkeztek. A pályázók közül Kabos Gyula jutott az igazgatói székbe; a színház neve is megváltozott: Fővárosi Művész Színház lett. Kabos az utókor emlékezetében majdnem kizárólag mint a ző utcai Művész Színházat. A háborúval fenyegető feszültség éveiben a prózai színház elveszítette vonzását, és ismét divatba jött az öncsalás zsongító műfaja, az operett. Bárdos Artúr vállalkozása hatalmas anyagi veszteséggel zárult. 1939-ben, három évvel a Király Színház megszűnése után, végleg a Fővárosi Operettszínház került — új vezetéssel — monopolhelyzetbe. A Magyar Színházban már alig játszottak zenés darabokat. A háborús évek elején egyre nőtt az igény az operett és vidámság iránt. Ezekben az években kovácsolódott össze a Fővárosi Operettszínház kitűnő társulata. Ennek az együttesnek tagjai — mert egyéniségek voltak — igazi tehetséggel oldották meg a feladatukat. Honthy Hanna és Latabár Kálmán művészete fogalommá vált az operettek ked-Kabos Gyula 1932-ben velői körében, de kitűnt Bársony Rózsi, majd Fejes Teri, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Kertész Dezső, Rátkay Márton, majd Németh Marika, Petress Zsuzsa, Feleki Kamii, Rátonyi Róbert, Sárdy János — csak egy-egy kiragadott név a gazdag együttesből. 1944 decemberében a Nemzeti Színház költözött a Fővárosi Operettszínház helyiségeibe, mert a Blaha Lujza téri színház ablakait betörte a légnyomás. A felszabadulás után, már 1945 áprilisában közölték a napilapok, hogy a Fővárosi Operettszínházban felújítják a Csárdáskirálynőt. Más klasszikus szerzők műveinek nagy sikerű felújítása mellett új magyar operettek is bemutatásra kerültek. A Fővárosi Operettszínháznak köszönhetjük a műfaj legújabb hajtásának, a musical comedy műfajának bemutatását és népszerűsítését. magyar hangosfilm egyik utolérhetetlenül tehetséges művésze él. Mulattatónak könyvelték el őt — s kevesen tudták, hogy szívügye volt a modern színház megteremtése. Vezetése alatt már november 30-án megnyitotta kapuit a Fővárosi Művész Színház, és bemutatta Zsolt Béla kiváló publicista és író Erzsébetváros című első színpadi müvét. A bemutatót a közönség hűvösen fogadta, és a kiváló művész újat akaró programja megbukott. A színház az idény második felét csak nagy nehezen vészelte át. 1930 szeptemberében új vezetéssel, a régi nevén nyílt meg a Fővárosi Operettszínház, Robert Ka tscher Csodabár című revüoperettjével. Mindenkit meglepett, amikor 1936 szeptemberében a Fővárosi Operettszínházat ismét átkeresztelték: Művész Színház lett, ahol Bárdos Artúr igényes prózai színházat szeretett volna teremteni. Két évadon át vezette a Nagyme-37