Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Schmidt Ádám: Utcanevek üzenete

ZOLNAY LÁSZLÓ Hol halt meg Szent László? Régebbi történetírásunk úgy vélekedett: Szent László király 1095 nyarán — a csehek ellen hadra készülőben — megbetegedett, és 1095. július 29-én meghalt.1 Mollay Károly kutatónk egy, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, XIV. századi, 1363 előtt leírt kódex naptárának bejegyzésében arra az adatra bukkant, amely szerint Szent László királynak halála napja és helye: 1095. július 29. „in czolnpurch".2 (Vagyis:Czolnpurch-ban.) Mollay Károly e szövegnek sokféle, régibb s újabb olvasatát felidézi. A helynevet más kutatók „Zolnpurch", „Zolupuich", „Holnpruch", „Solnpruch", „Zolnpruch" hangzásra oldották fel. Mollay Károly — mivel efféle helynév a régi Magyarország területén nem találtatik — arra a végkövetkeztetésre jutott: Zólyom vára — Vetus Zolum, Alt-Sohl, Zvolen — volt a nagy király elhalálozásának színhelye. Mollay úgy gondolja: László királyunk serege élén a Vág s a Nyitra felé indult, s útközben, Zólyom várában érte utol a halál.3 Óbuda középkori nevéből kiindulva — Urbs Attile, Etzilburg (vagyis Attila—Etzil vára) — mást gondolok. 1189-ben Ansbertus osztrák klérikus Gesztája III. Béla királyunk és Barbarossa Frigyes császár óbudai találkozójával kapcsolatban, majd pedig arról szólván, hogy 1189 karácsonyán III. Béla Óbudán fogadja a Szentföld felé távozó császár követeit, Óbudát (Etzilburgot) CzilnburgnaY. nevezi. (Szövege: „ . . . apudeivitatem Ungarie, que Teutonico Czilnburg dicitur, ad regem Ungarie pervenerunt".)4 1 Pauler Gy.: A magyar nemzet története I. Budapest, 1893. 228, 584. lap, 349. jegyzet. J Országos Széchényi Könyvtár, Clmae, 91. Missale Soproniense. Golso fia István 1363 előtt leírt naptára ' Mollay Károly: Középkori soproni naptárak. Soproni Szemle, 16. (1962) 302—303. 1. — Karácsonyi János: Szent László király élete. Budapest, 1926. 85. 1. Ebben az Ansbertus-féle XII. századvégi szövegben tehát Óbuda német neve, Etzilburg, Czilnburggá torzul. Van egyébként ugyancsak Etzilburgnak „Echulburc" változata is. Ezért úgy vélem, helyesebb, ha Mollay olvasatát, „Czolnpurch"-ot Czilnburggal, vagyis Etzilburggal — magyarul Óbudával — azonosítjuk, mint Zólyom várával. Ezt negatív és pozitív érvek egyaránt támogatják. A Mollay-féle adatot, illetve helynevet — amelyet sokféleképpen olvastak, s amely történetirodalmunk egyetlen adata I. László király halála helyéről — csupán egy betű, esetleg egy rosszul feloldott betűolvasat választja el az Ansbertus-említette Czilnburgtól. Ezt támasztja alá Szent László király bensőséges kapcsolata is Óbuda városával s az óbudai káptalannal (amelynek napi egy aranyat adományozott, eltartására).5 A negatív érv: Zólyom várát Szent László hermája, Győr (Siklós Péter felvétele) 4 Gombos, A. F.: Catalogus Fontium Históriáé Hungaricae, Budapest, 1938. 1. kötet, 296. 1. ) Ansbertus clericus Austriensis Gesta serenissimi imperatoris Friderici . . . Anno 1187—1189.) ' Budapest története I. Budapest, 1973. 270. 1. (Györffy György műve). 6 1135-ben, a bozóki monostor alapítólevelében szerepel először a Zolum felé vezető út! Fejér: Codex diplomaticus, VII. 5., 104. — Mályusz E.: Turóc megye kialakulása, Budapest, 1922. 4—8. — Györffy Gy.: Az Árpád kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1963. 45—47. 1. 7 Erről: Zolnay L.: A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez Í. Ars Hungarica, 1975. 1., 22—27. 1. " Sörös Pongrác: Pannonhalmi rendtörtésoha, semmikor Zolnpurch-nak, vagyis Zoln-várnak nem nevezték. Zolium, Zolum a középkori neve, s mint helynevet 1135-ben emiitik először.6

Németül — a Neu Sohl-nak mondott Besztercebánya ellenében — a későközépkortól Alt Sohl-nak nevezik, szlovák neve már a XVI. században is Zvolen. Van azonban egy másik negatív érv is Óbuda mellett s Zólyom ellenében! Jól tudjuk ugyanis, hogy a mai zólyomi várat csak a XIV. században épiti Nagy Lajos király. E várnak azonban volt egy — a XIII. században már biztosan álló — elődje is, a szlovákul máig Hrad-nak, zólyomi Óvárnak mondott közeli hegy tetején. Teljességgel kétséges azonban, hogy e régi zólyomi vár — tehát a Pusty Hrad — állt-e már a XI. század végén? Anonymus ugyan Borsed Zolum-ként Bors vezér alapításának mondja, azonban — hitelesítő ásatások sosem esvén meg ezen a romterületen — ismerve a Felvidék fokozatos magyar megszállásának menetét, valószínű, hogy nem állt még 1095-ben, Szent László király halála esztendejében ez a zóiyomi Ó-vár.7 így hát, Mollay adata alapján, Szent László halálhelye vonatkozásában, Zólyom ellen s Óbuda mellett szavaznék. Az, hogy aztán köztudatunkban s a városélet memóriájában ez a halálhely nyomtalan, nem meglepő. Ha László király Óbudán halt is meg, tetemét nem adták oda a Pilis porának. Hanem előbb a szent király alapította somogyvári Szent Egyed apátság templomába vitték. Ónnan pedig hamarosan Nagyváradra.8 net 12,B. kötet, Budapest, 1912. 166. 1. — Somogyvár. Szent László sírjáról. — Bakay Kornél: Előzetes jelentés a somogyvári bencés apátság 1972—73. évi feltárásáról, Somogyi Múzeumok Közleményei, 1973. Kaposvár, 345. 1. — A nagyváradi sírról: Podhradczky J.: Szent László király tetemének históriája Buda, 1836. 49—59- 1. — László Gyula: Régészeti tanulmányok. Budapest, 1977. 37*-442. 1. ßß