Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Schmidt Ádám: Utcanevek üzenete

A Népszínház megnyitása 1875. október 15-én (Siklós Péter reprodukciói) kificamította bokáját, „mindazonáltal tovább játszott, persze, öszszes táncait kihagyva". Az operettnek ma is ismert és népszerű formája a XIX. század közepén alakult ki az európai színpadokon. Az 1875-ben megnyílt pesti Népszínházban eleinte főként népszínművet játszottak, amely éppúgy tartalmaz zenés, táncos betéteket, mint a németek Singspielje, de a népszínművek nem voltak a német játékok utánérzései. A népszínmű sokáig állta a harcot az operettel, amely ebben az időben már meghódította a világot. Pesten kezdetben rajongás és megvetés egyaránt kísérte az új zenés műfajt, de e két érzelmi véglet helyett hamarosan egyértelmű lett a siker. Már 186i-ben szép sikerrel játszották a Kerepesi úti Nemzeti Színházban az Eljegyzés a lámpafénynél című Offenbach operettet; 1863. január havában a budai Népszínházban ugyancsak Offenbach Dunanan apó és fiai című operettje került színre, Arany János epés megjegyzéseitől kísérve. A Népszínház, amely otthont adott a népszínműnek, színpadot 34 Szekeres István Az,,Operett 55 A Nagymező utca 17. szám alatt 1922. december 23-án megnyílt a Fővárosi Operettszínház. Az ünnepélyes nyitóelőadásról már másnap színes beszámolók jelentek meg a napilapokban: először eljátszotta a zenekar a Himnuszt, utána Gombaszögi Frida a függöny előtt elmondta Heltai Jenő avató versét, majd az Olivia hercegnő című operett került színre, melynek szövegét Földes Imre, verseit Bródy Miksa írta, zenéjét Buttykay Ákos szerzette. A bemutató főszereplői Kosáry Emmy, Király Ernő és Halmay Tibor voltak. „Budapest új színháza ragyogó pompával várta ma este a közönséget. A csillogás és az elegancia, a kényelem és meleg bájosság művészi csodája ez a színház, mely Vágó László műépítész ízlését és tehetségét dicséri" — írta a megnyitást követő napon a Nemzeti Újság. — „A zene fölötte áll az átlagos operettcsinálmányoknak; gondos munka, ízlésesen van hangszerelve... Málnay Béla díszletei nagyon szépek" — írja B. A. (Bálint Aladár) a Népszavában. APestiHírlapmegemlít egy kellemetlen mozzanatot is: Halmay Tibor, az operett táncoskomikusa előadás közben,