Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Schmidt Ádám: Utcanevek üzenete

Utcanevek üzenete Az utcanév alapvető és általános funkciója, hogy a közterület helyét megjelölje és azonosítsa. Feladatát akkor tölti be, ha az adott településen egyedi, egyetlen. Az utcák sorszámozásával szemben több szempontból is idegenkedés, tartózkodás tapasztalható. A gyakorlati meggondolások: a nehezebb megjegyezhetőség, összetéveszthetőség stb. mellett főként az utcanév jellegtelensége esik kifogás alá. S bár kezdetben ez tényleg fennáll, a sorszámot viselő utca, az utcasorszám később ugyanolyan tartalmassá válhat, mint akár egy híres államférfiról származtatott utcanév. New Yorkban a Fifth Avenue (Ötödik út) neve ugyanúgy felidézi bennünk az utca városbeli jelentőségét, rangját, előkelőségét, mint a Broadway (Széles út). A sorszámozás tájékoztatási funkció ellátására is alkalmas, mint egyes külföldi városokban az utaknak és az azokat keresztező utcáknak bizonyos irányban, nyugatról kelet felé, illetve a városcentrumtól a város széle felé növekvő sorszámozása. A helyazonosításhoz az utcanév voltaképpen bármi lehet, az is, ami egyáltalában nem áll kapcsolatban az utcával, annak helyével, jellegzetességeivel, történetével. Lehet madár és virág, természeti jelenség és emberalkotta tárgy, évszak és égtáj, férfinév és női név, foglalkozás és szakma, polgári vagy katonai rang stb. A királyról, nádorról, koronahercegről, főhercegről elnevezett utca bizonyos történeti időszakra utal, amint ilyenre utalna — ha volna — az igazgató, főkönyvelő, főmérnök, diszpécser, SZB-titkár, párttitkár utcanév is. A helyazonosításon túl betölthet leíró funkciót is. A Lánchíd utca a híd közelében van, a Bécsi út Bécs felé vezet, a Fürdő utcában fürdő volt, az Úri utcában urak, főurak laktak, a Molnár utcában dunai vízimolnárok, a Horvát utcában, Budán horvátok, a Szerb utcában, Pesten szerbek és így tovább. Mindezekben az esetekben az utcanév és valamilyen dolog, tárgy, személy között közvetlen helyi kapcsolat áll vagy állt fenn. S ha a névadó valaki vagy valami eltűnt, megszűnt, akkor az utcanév már nem annyira leíró, mint inkább történeti, közelebbről településtörténeti funkciót lát el. Sajnos, az ilyenféle utcanevek elég gyakran áldozatul esnek az indokolt vagy indokolatlan utcanév-változtatásnak. Az utcanevek emlékezeti-tiszteleti funkciót is elláthatnak. Politikai tartalmuknál fogva bizonyos demonstratív, sőt propaganda szerepet is játszanak az ott lakók és az idegenek részére egyaránt. Ezekből az utcanevekből, némi korlátozással és fenntartással, leolvasható, hogy kiket tartott olyan nagyra a társadalom, a politikai vezetés, az állami és helyi igazgatás, hogy ily módon is emléket kívánt állítani nekik. Kisebb számban fordulnak elő a nemzeti történelem egyes fontos és emlékezetes eseményeire, történéseire utaló nevek. Megemlíthető, hogy a másodiknak említett leíró, történeti funkció és a harmadiknak fölsorolt emlékezeti-tiszteleti funkció egymásba olvad az esetben, ha az utca olyan hazai vagy külföldi hírességről kapta nevét, aki az utca egyik házában élt, működött, lakott vagy szállt meg. A funkcióknak ezt a szerencsés egymásbafonódását azonban aligha kívánatos erőltetni, s érdekében esetleg többszörös névváltoztatásokat végrehajtani. Az emlékezeti-tiszteleti funkciójú utcanevek külföldi népeknek, országoknak, városoknak, személyeknek is állítanak emléket, vagy tiszteletet, megbecsülést, rokonszenvet fejeznek ki irántuk. Más országok fővárosai vagy fontosabb városai, esetleg maguk az országok vagy ezek nemzetei, népei kínálkoznak utcanévként. Budapesten a szocialista országok fővárosairól elég sok utcát neveztek el, de pl. Berlin és Prága vagy néhány nagyváros (Leningrád!) nem szerepel a névadók között. Nem szocialista országokról, ezek városairól Budapesten nem túl sok utcanév emlékezik meg; a névválasztás történetileg általában érthető, de némileg mégis ötletszerűnek látszik. És, sajnos, a viszonosság sem kielégítően érvényesül az utcanevekben. A szocialista országok népeinek nevei — részben a hajdani magyarországi nemzetiségek nevét őrizve — szintén nem adnak teljes képviseletet; nem szocialista országok népei pedig csupán néhány utcanévben szerepelnek. Idehaza egy külföldi várost idéző utcanév különleges jelentőségre tesz szert, ha a két város között testvérvárosi viszony, tehát intézményesített nemzetközi kapcsolat áll fenn. Ez esetben a tiszteleti-emlékezeti funkció egy másik, érdemi funkcióra épül, ameiy magában az utcanévben nem feltétlenül jut kifejezésre. Testvérvárosokról egyébként nemcsak közterületek, hanem városrészek, lakótelepek elnevezése is szokásos. Érdekes módon külföldi város nevét nem hivatalosan is viselheti valamely városrész, mint pl. Budapesten a Damjanich u. — Dózsa György út — Thököly út — Rottenbiller u. (csupa emlékezeti-tiszteleti funkciójú utcanév!) által határolt városrész, amelyet Csikágó néven emlegettek és emlegetnek. De egyáltalában nem tiszteleti célzattal. A külföldi történelmi nevek jegyzéke nem valami sok tételt tartalmaz. A marxizmus—leninizmus, a nemzetközi munkásmozgalom nagyjai, egyes országok néhány nemzeti hőse mellett viszonylag kevés a külföldi haladó hírességekről elnevezett utca. Meglehetősen gyenge a tudomány, a világhírű tudósok részesedése a nemzetközi vonatkozású utcanevekben, s a nevek kiválasztása ötletszerű. Legszomorúbb — csaknem botrányos — a helyzet az egyetemes kultúrtörténet, az irodalom, a zene, a képzőművészetek hírneves nagyjai tekintetében. A hetvenes évek elejéig a világirodalom nagyjai közül kevesebb mint tíz költő és író kapott Budapesten utcanevet. Ennél is kevesebb a világhírű muzsikusokról elnevezett utcák száma, és a képzőművészetet mindössze egy-két mester képviseli a budapesti utcanevek világában. Ezek a megállapítások semmiképpen sem kívánnak arra a következtetésre vezetni, hogy a közterületek elnevezése során ne a hazai hírességek kerüljenek előtérbe; természetes és elfogadható, hogy a főváros és minden nagyobb város rájuk gondol és emlékezik elsősorban. De kétségtelenül provincializmusra a világtörténelem és az egyetemes kultúra lebecsülésére (vagy nem ismerésére) mutat, ha nagyjainak nevét hiába keresi a külföldi érdeklődő Budapest térképén vagy utcajegyzékében. Javaslatom ellen az egyik kifogás az lehet, hogy az idegen nevek olvasása, helyes kiejtése és különösen megjegyzése nehézséget okoz a lakosság körében. Igaz, hogy a Só utca könnyebben olvasható és ejthető, mint az olaszul nem tudó részére a Michelangelo Bounarotti (út?), de ez azért nem leküzdhetetlen akadály. Ha van Budapesten Joliot Curie (zsoljó küri) tér, akkor lehet más idegen nyelvű is. Goethe neve ugyanúgy elolvasható, megtanulható és megjegyezhető, mint pl. Balzac neve. Semmiképpen sem lenne helyes a főváros lakosságának szellemi képességeit alábecsülni. A budapesti nemzetközi vonatkozású, emlékezeti-tiszteleti funkciójú utcanevek fenti számbavételéből nem szabad olyanféle következtetésre jutni, hogy a fogyatékosságok pótlására meglevő — esetleg banális vagy indokolatlannak tűnő, de településtörténeti értékű — utcaneveinket keilene megváltoztatni. Az utcák elnevezésének egyik íratlan alapszabálya, hogy a változtatásoktól lehetőleg tartózkodni kell, már csak a várostörténet kontinuitása érdekében is. Területrendezéssel járó, nagyobb szabású városrész-rekonstrukciók során, új városrészek, lakótelepek felépítése alkalmával azonban keletkezhetnek olyan közterületek, amelyeknek elnevezése nemzetközi kapcsolatokra utal. Az új városrészek, lakótelepek központi tere, szélesebb útjai, fontosabb utcái megfelelőbb lehetőséget adnak erre, mint egy várostörténeti szempontból értékes nevű utca erőszakolt névváltoztatása. Schmidt Ádám 32