Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Dr. Donáth Róbert: A fővárosi utcanevek

Mi az oka, hogy Budapesten — még ma is — meglehetősen sok az azonos utcanév? Az egyik alapvető forrás az a közismert tény, hogy fővárosunk több, korábban önálló települést egyesített. Az ekkor létrejött többes utcanevek egy részét az 1879-es, majd az azt követő utcanévreformok felszámolták. Nagy-Budapest létrehozatalakor, 1950. január 1-én lényegében a korábbihoz hasonló folyamat játszódott le. Az önálló közigazgatású, így utcaelnevezési hatáskörrel is rendelkező településeken kialakult utcanevek, figyelembe véve a névadási szokások hasonló voltát is, csatlakoztak a fővárosban már meglevő azonos vagy hasonló elnevezésekhez, és egy csapásra — tehát nem hosszas történelmi fejlődésfolyamat következtében — minden addiginál nagyobb utcanév-felhasználási többletet teremtettek. Ennek felszámolása — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — hoszszan tartó, szívós munkát igényelt és igényel, amelynek során messzemenően figyelembe kell venni a különböző — gyakran élesen szemben álló — érdekeket is. Állíthatjuk, hogy Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az elmúlt közel húsz esztendős időszakban itt is számottevő eredményeket ért el. Az első, alapvető szakasz a kerületeken belüli azonos utcaelnevezések megszüntetése volt.4

Ezt követte a kerületek közötti azonos utcaelnevezésekkel kapcsolatos intézkedések előkészítése,'' majd végrehajtása. Az előbbiekben utaltunk arra, hogy az azonos utca-elnevezések megszüntetése nem volt konfliktusmentes, már az előkészítés időszakában sem. Némiképp egyszerűsítve a kérdést, azt mondhatjuk, hogy egyes fővárosi kerületek — mintegy önállóságuk sajátos jelképeként — ragaszkodtak a „saját" utcájuk nevéhez, még akkor is, ha ugyanabból a fővárosban több is volt található.6

Várostörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a védett utcanevek meghatározását.7 Mindezek és egyéb tényezők8

eredményeképpen a fővárosban már eddig is kb. ezer utcanévváltozás és új elnevezés történt. Budapesten mintegy hétezer út, utca, tér stb. van. Ezek egyhetedének változása — egyenként történő mérlegelés, egyes esetekben széles körű vita alapján — nem csekélység. Az eltelt közel két évtizedben gyakorlatilag teljesen megszűntek a kerületeken belüli azonos utcaelnevezések, s jelentős mértékben csökkent a kerületek közötti azonos utcanevek száma. Folyamatos a névtelen, illetve a számozott utcák elnevezése. Mindezek az esetek többségére vonatkozóan talán kellő magyarázattal szolgálnak arra a cikkben megfogalmazott kérdésre, hogy milyen elv szerint, mikor és miért kap új nevet egy utca." Magából a cikkből is érződő ellentmondás, feszültség vár itt feloldásra. Egyrészt kifogások merülnek fel az utcanevek megváltoztatása, vagy — hogy pontosabban fogalmazzunk — nem kellően indokolt megváltoztatása miatt, másrészt további elnevezési igényeket jelez mind Nemes György, mind az a számtalan fővárosi lakos, valamint közintézmény, aki, illetve amely a fővárosi kerületekhez vagy a Fővárosi Tanácshoz fordul javaslataival. Az utcanevek megváltoztatása az azonos utcaelnevezések megszüntetését, illetve a számozott utcák elnevezését célozza. Új név adására csak névtelen közterületek esetében kerül sor." A korábban már vázolt, közel két évtizedes rendező-szervező munka tapasztalatainak eredményét rögzíthette most már a Fővárosi Tanács 7j1976. számú rendelete, kimondva, hogy „Az utcanév a gyalogos és járműközlekedésre szolgáló közterületek megjelölésére, földrajzi azonosításra, a tájékozódás biztosítására szolgál, emléket állít, ismereteket terjeszt, helytörténeti, néprajzi, nyelvi hagyományokat ápol." (1. §) A kiemelések érzékelhetővé teszik nemcsak az utcanevek, az utcaelnevezések elvi megközelítésen alapuló két döntő funkcióját: a tájékozódás, azonosíthatóság biztosítása mellett város- és művelődéspolitikai vonatkozásait is. Csak a kettő együttes alkalmazása — mind a meglevő utcanevek változtatásánál, mind az új utcaelnevezéseknél — vezethet, s vezetett eddig is a megfelelő eredményre. Aligha szorul hosszabb bizonyításra, hogy az utcaelnevezések és névváltoztatások egyik legkritikusabb területe a személyekről való névadás, illetve a személyekről elnevezett utcák nevének megváltoztatása. A tiltó szabály mellett"1

a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 531/1976. számú irányelvei pontosan körülírják a személyekről való utcaelnevezések feltételeit. Ennek megfelelően utca nevezhető el: a) a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről, akinek a nemzetközi munkásmozgalomban is jelentős szerepe volt; b) arról a személyről, akinek tevékenysége (életműve) nagymértékben előmozdította a magyar népszabadságáért,felemelkedéséért folytatott évszázados küzdelmének sikerét; c) a magyar tudomány, irodalom, képző-és előadó-művészet azon kiemelkedő személyéről, akinek tevékenysége (életműve) jelentős mértékben hozzájárult a magyar műveltség fejlesztéséhez, bővítéséhez, illetőleg feltárásához és ezek révén kultúránk nemzetközi elismertetéséhez; d) arról a személyről, akinek Budapest életében, történetében kiemelkedő szerepe volt. Személyekről történő utcaelnevezési javaslatok előkészítésénél, illetve végrehajtásánál a fentieket szem előtt tartva határoz a végrehajtó bizottság, hogy e személyekre vetítse — Nemes György szép, találó megállapítását idézve — ,, . . . a halhatatlanság egy kis sugarát." De számot kell vetnünk azzal is, hogy a szóba jöhető kiemelkedő személyiségek — büszkeségünkre — oly nagy számban vannak, hogy mindegyikükről utcát, közterületet elnevezni — elnevezhető közterület hiányában — nem lehet, s főleg nem hamarosan. A megoldást egyrészt az arra alkalmas, a jelenleg még többes utcanevek fokozatos felszámolásától, másrészt— Nemes György javaslatával egybehangzóan — az új lakótelepeken kialakuló megfelelő utcák elnevezésétől várhatjuk. Ezt a „kínálatot" már eddig is több kerületi tanács végrehajtó bizottsága fogadta örömmel. Mire e sorok napvilágot látnak, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága feltehetően már döntést hozott a III. kerületi Tanács V.B. javaslata alapján a békásmegyeri lakótelep utcáinak elnevezéséről. így a cikkben közölt jeles névsor bővülhet többek között Gulácsy Lajos, Hollós Korvin Lajos, Jendrassik György, Lukács György, Pais Dezső, Zsirai Miklós nevével. 1. A Fővárosi Közmunkák Tanácsát az 1870. évi X. tc. hívta életre. Az említett törvénycikk 14. § d pontja szerint a tanács feladata volt — egyebek között — az utcák és közterek elnevezése s a házszámok szabályozása. E feladat voltaképpen másodlagos volt' a kisaiátítási és telekrendezési ügyekkel függört össze A tanács utcaelnevezési feladatait a tagjaiból alakított előkészítő bizottság közreműködésével látta el. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1944-ig fejtette ki tevékenységét 2. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1879-ben végrehaitott általános utcanévrendezés eredményeként túlnyomó rérzr változatlanul hagyta a középkorból származó elnevezéseket, részben azonban az azonos utcaelnevezésekre figYelemmel változtatásokat hajtott végre 1879-ben nemcsak új elnevezésekre, hanem korábbi, német nyelvű elnevezések fordítására , .magyarítására" is sor került. 1879-ben megváltoztatott elnevezés pl. az I., Vám utca neve, melyet 1858-ig Dreissig gasse-nak, 1870-ben Harmincad utcának hívtak, de mivel ilyen nevű még egy volt, a nevet megváltoztatták. 1879-ben megerősített utcanév pl. az I., Székely utca, Szőnyeg utca (amelynek már a középkorban ez volt a neve.) 1879-eselnevezé; pl. all., Cserfa, Harcsa,Kavics,III.,Evező Raktár, Solymár, VI..Dalszínház. VII..Százház, VIII., jázmin.Légszesz, IX.. Dandár, Ernő, Gát. X.. Mázsa. Sörgyár stb. utcák. 3. Hajdú Mihály: Budapest utcaneveinek névtani vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 6.o. 4. Erre vonatkozóan már 1961-ben intézkedési javaslatot terjesztettünk a végrehajtó bizottság elé. (-<0.009/1961. sz.), ugyancsak ide nyúlik vissza az utcáknak és lakótelepeknek személyekről való elnevezésével összefüggő javaslat 5. Intézkedés-tervezet a kerületek közötti azonos utcaelnevezések rendezéséről (-40.027/1965) 6. Éppen ezért külön intézkedés-tervezetet terjesztettünk a végrehajtó bizottság elé azokról a meghagyandó, illetve megváltoztatandó azonos utcaelnevezésekről, amelyeknél a kerületi javaslatok összhangban voltak, valamint azokról, amelyeknél a kerületi javaslatok nem voltak összhangban 7. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 673/1975., illetve 385/1966. sz. határozatával védetté nyilvánította azokat a századforduló előtt elnevezett utcákat, amelyeknek neve —figyelemmel város- és művelődéstörténeti jelentőségükre — nem változtatható meg. Tekintettel arra, hogy a védetté nyilvánított utcáknak is szép számmal voltak „névrokonaik", külön kellett intézkedni a védetté nyilvánított utcákkal azonos nevűekfelszámolásáról. A célkitűzés ugyanis az volt, hogy a védett utcanevek egyben egyediek is legyenek 8. Az utcanév-változtatásokra — természetesen — nemcsak a névazonosság miatt volt ok. 1953-ban átfogí intézkedéssel szüntették meg a felszabadulás előtti olyan utcaneveket, amelyek — mint Nemes György írja — ,, . . . átmeneti vagy rossz emlékű kort" idéztek. 9. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az utca- es településrésznév megállapításának általános szabályairól szóló 1/1976. (III. 15.) MT TH sz. rendelkezése 2 (2) bekezdése szerint az új utca nevét közvetlenül a terület kisajátítását, illetve közterületként való lejegyzését követően kell megállapítani 10. Élő személyről utcát elnevezni nem szabad (1/1976. /III. 15./MT TH rendelet 2. § (1 )b pontja.