Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Dr. Donáth Róbert: A fővárosi utcanevek

sulhatnak. Ezt igényli az igen intenzív nemzetközi forgalom is. Terveinkben a na­gyobb forgalmú pesti szakaszon 2x3, míg a budai oldalon 2x2 forgalmi sáv kiépítését javasoltuk. A szakaszosan megépülő MO autópálya­gyűrű a legköltségesebb autópálya beruhá­zás lesz hazánkban. Három völgyhidat, négy Duna-hidat és közel 1,2 km hosszú alagutat kell megépíteni, az elektromos-, a postai- és gázvezetékek, a víz- és csator­nahálózatok sokaságát kell megvédeni, il­letve áthelyezni, és mintegy 600 épület le­bontására lesz szükség. Védjük a környezetet Az autópályagyűrű nyomvonala teljes hosszának csak alig 10%-án érint lakott te­rületet. Ezek általában laza családiházas beépítésű területek. Az autópálya menti környezet védelméről azonban nemcsak a beépített lakóterületeken kell gondoskod­nunk, hanem az üdülő- és kirándulóhelyek térségét is meg kell óvni az ártalmak­tól. Az M 0 autópályagyűrű megvalósítása — mint már említettük — jelentős forgal­mat von el Budapest belső területeiről, s ezzel csökkenti a városközpont forgalmi zsúfoltságát, minden bizonnyal zajszintjét is, és mérséklődik a levegő szennyezettsé­ge. Mindez közös érdekünk. Ugyanakkor az autópályagyűrű környe­zetében — egyik napról a másikra — zajos és füstös lesz a környék, ott, ahol eddig tökéletes csend és nyugalom honolt. Sokat tudunk ellene tenni! Tudomásul venni — helyesebben: megérteni — csak annyit kell, hogy a közlekedés olyan fontos funkciója mindennapi életünknek, mint az emberi szervezetnek a vérkeringés — az élet mindkettő nélkül megállna. Az autópályagyűrű megvalósításánál fel kell használnunk a külföldön sok helyütt már bevált tapasztalatokat, el kell szigetel­nünk a zaj- és levegőszennyező forrásokat. A zajárnyékoló falak sokféle típusát fejlesztették már ki, s tudjuk azt is, hogy a légszennyeződést előidéző vegyi anyagok elleni védelemben a zöldterületek állandó gyarapítása, az utak portalanítása, öntözése és a megfelelő növényzettel beültetett védősávok kialakítása a legeredményesebb. Ma már több előírás, szabvány segíti a ha­tékony környezetvédelmet, de az egyik leghatásosabb eszköz: a körültekintően összehangolt várostervezés (a közlekedés­fejlesztést is beleértve). Az M 0 autópályagyűrű építése a távo­labbi évek feladata. A tanulmánytervet azonban időszerű volt elkészíteni, hogy a majd elfogadott nyomvonal mentén mi­előbb ki lehessen jelölni azt a mintegy 100 m széles — az autópályát és védőtávolsá­gát is magába foglaló — területsávot, amely majd iehetővé teszi az akadálytalan építést. Az M 0 autópályagyűrű tanulmányterve számos gondot és nehézséget hozott fel­színre, megépítése azonban vitathatatlanul hasznos és szükséges fővárosunk közleke­désének korszerűsítése szempontjából. 30 DR. DONÁTH RÓBERT nfővárosi utcanevek és -elnevezések néhány időszerű elvi és gyakorlati kérdése Az a széles körű érdeklődés, amellyel a főváros közönsége az utcák és más közte­rületek elnevezését — különösen a sze­mélyekről való névadást — javaslataival megelőzi, észrevételeivel kíséri, teszi szíve­sen vállalt feladatunkká, hogy minden le­hető alkalommal és fórumon készek le­gyünk e jelentős várospolitikai tevékenység elveivel és gyakorlatával összefüggő kér­dések megvitatására. Most itt az alkalom és a fórum. Az alka­lom többszörösen is. Éppen száz éve, hogy a Fővárosi Közmun­kák Tanácsa1 átfogó utca-elnevezési mun­kálatokat hajtott végre. Számos utcának, közterületnek adott nevet, megerősítette vagy megváltoztatta a korábbi elnevezése­ket-. Alkalmat kínál az is, hogy a Budapest decemberi számában Nemes György a jó ügyhöz méltó buzgalommal, néhol talán túlzásig vivő szenvedéllyel bírál, véd, érvel, állít és javasol Budapest utcái, s nemcsak az utcák, hanem az utcák lakói — a főváros közönsége — érdekében. Kezdjük talán azzal, amit — úgy vélem joggal — túlzásnak tarthatunk. „Úgy gondolom: épp most van itt az ideje, hogy végre rendet teremtsünk a budapesti ut­canevek áttekinthetetlen dzsungelében" — — írja Nemes György. Ami pedig a cikk­ből következtethetően arra indította, hogy a budapesti utcanevek jelenlegi mennyisé­gét és minőségét „áttekinthetetlen dzsun­gel"-nek minősítse, az alapvetően az azonos (többes), illetve számozott utcanevek léte. Erre utalnak következő mondatai: „Van­nak Budapestnél sokkal nagyobb világvárosok, amelyekben egy név csak egyetlen utcát jelöl. Erre kellene törekedni a mi fővárosunkban is." Javasolja továbbá, hogy a számokkal elne­vezett utcák kapjanak nevet, a lakótelepi utcákat személyekről, nevezetesen a ma­gyar irodalom, művészet, tudomány, a progresszív hazai és nemzetközi élet kima­gasló nagyjairól stb. nevezzék el. Vegyük talán sorra Nemes György egyes megállapításainak indokoltságát. Minden nagyra nőtt világvárosban meglehetősen sok az azonos utcanév. Hajdú Mihály tanul­mánya3 London példáján bizonyítja ezt, ahol pl. nem kevesebb mint 156 Church (Templom), 31 Cromwell, 42 East (Kelet), 63 Elm (Szilfa) előtagú utcanév található. Ugyancsak Hajdú utal arra is, hogy Buda­pesten a kerületszámok feltüntetése, város­résznevek alkalmazása félreérthetetlenné te­szi az azonosíthatóságot és a még fontosabb lokalizációt. A fentiek ismeretében talán mértéktar­tóbbak lehetünk a jelenlegi helyzet megíté­lésében, még akkor is, ha azt sem tökéletes­nek, sem változtathatatlannak nem tartjuk. De dzsungelnek sem! Azonos utcanevek tehát minden nagy­ra nőtt világvárosban találhatók, de vajon mi a helyzet az utcanevek állandóságával, maradandóságával? Nemes György négyszáz éves párizsi tér­képére hivatkozik, amelyen egy sereg mai utcát ugyanazon a néven talál meg, mint négyszáz évvel ezelőtt. Már utaltunk arra, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1879-es átfogó utcanév-revízió kapcsán számos középkori eredetű utcanevet erősített meg. így például az I. Dísz tér és a Szőnyeg utca nevét. Ha nem is középkori eredetű, de ugyan­csak matuzsálemi korú utcáink is szép számmal akadnak. A sok közül hadd említ­sük most meg az I., Úri utcát (1698), az V., Váci utcát (1780), a VIII., Víg utcát (1786), a VII., Kertész utcát (1787), a XVII., Cinkotai utat (1800), az V., Sütő utcát (1804), a VII., Dohány utcát (1815), a II., Medve utcát (1858) stb.

Next

/
Thumbnails
Contents