Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Trafnek Antal: Autópálya Budapest körül

Ipartelepek és koncentrált lakótelepek a IV/0 autópálya körzetében JELMAGYARAZATHl KONCENTRÁLT LAKÓTELEPEK IPARTELEPEK autópályák kiindulópontjára, Illetve kiépítési formájára (gyűrű jellegére) utaló „0" számjelet. A tanulmányterv készítése előtt meghatároztuk, hogy elsősorban milyen szerepeket kell betöltenie az autópályagyűrűnek a városközi autópályák hálózati öszszekötésén kívül. Az egyik követelmény a nemzetközi tranzit forgalom folyamatos biztosítása, amelynek jelentőségét az is aláhúzza, hogy Budapesten három ún. Európa („E") út halad keresztül, egy pedig innen indul. Egy másik követelmény szerint a városmagon kívül kell megoldania az autópályagyűrűnek az országrészek közötti forgalom átvezetését. Budapest belvárosa így tehermentesülhetne a volumenében igen jelentős ipari és mezőgazdasági szállításoktól, valamint az Északi-középhegység és a Balaton üdülőforgalmától is. Forgalmi felmérések, vizsgálatok és elemzések igazolták, hogy a fővárosba vezető utak forgalmának egyre nagyobb része — ma már 15—20%-a — az ún. átmenő forgalom, amely a zsúfolt belső városrészt lehetőleg elkerülve és minél gyorsabban, folyamatosan haladva szeretne eljutni távoli úticéljához. Rendkívül fontos szempontnak tartottuk az autópályagyűrűnek a főváros és környéke forgalomszervezésében betöltendő szerepét. Az M 0 autópályagyú'rű tervezett vonala 50%-ban a főváros közigazgatási területén halad. A pesti oldalon ez az arány közel 100%, a budai oldalon is csak a délnyugati részen és a Csepel-szigeten távolodik el jelentősebben. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert az autópályagyűrű forgalomszervező hatása bizonyos mértékig más lesz a pesti oldalon, mint a budain, ahol a budai körút (Mártírok útja — Alkotás utca — Karolina út — Bocskai út — Schönherz Zoltán utca) mellett — de ennél jelentősen távolabb — a második körirányú útvonalat hozza létre. A fővárosba érkező forgalom — az öszszes forgalom 80—85%-a — az ún. célforgalom, amelynek nagyobb hányada a pesti városrészt terheli. A vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy e forgalomnak 3/5-e a Belvárosba, 2/5-e a külső kerületekbe irányul. Ez azt is jelenti, hogy az M0 autópálya — kiváltképp a pesti oldalon — a főváros külső részeinek összekötő, feltáró és egyben kiszolgáló útja is. A belső területekre irányuló célforgalom számára azt nyújtja az autópályagyűrű, hogy ki-ki a legkedvezőbb sugárirányú útvonalakon közelítheti meg úticélját. A Budapest területén, illetve közigazgatási határának közelében haladó autópályagyűrű számos egyéb, a főváros közlekedésével és infrastruktúrájával kapcsolatos követelményt is kielégít, így megépítése hatékonyan fogja befolyásolni a társadalmigazdasági fejlődést. A fővárosi ipartelepek zöme a városmagon kívül helyezkedik el, bővítésük, fejlesztésük is csak itt lehetséges. Budapest lakosságának területi átrendeződése is megkezdődött: a városmagból a külső kerületek, az elővárosok irányába, amelynek egyik oka, hogy lakótelepeink koncentrált telepítésére csak itt találni ma már alkalmas területeket. Az autópályagyú'rű kedvezően fogja összekötni az ipartelepeket, és a lakótelepek érintésével a munkába járást is elősegíti. Közvetlen kapcsolatot létesít a peremkerületekben kialakuló városrész-központok (például Nagytétény, Pestlőrinc, Rákospalota, Kispest stb.) között, kedvező hatást gyakorol a főváros környéki városok és települések (Dunakeszi, Gödöllő, Érd, Szentendre) fejlődésére, bekapcsolja a Csepel-szigetet Budapest és az agglomeráció vérkeringésébe. Belterületen 100 kilométerrel A tanulmányterv készítése során, a forgalomáramlás területi és időbeni vizsgálatakor kerültek felszínre mindazon forgalmi igények, amelyeket ma a főváros topográfiai, városszerkezeti és közúthálózati adottságai miatt csak korlátozott mértékben tudnak kielégíteni. Az autópályagyú'rű nyomvonalát úgy kellett vezetnünk, hogy az a városfejlesztést ne gátolja, az úthálózat hierarchikus kialakítását lehetővé tegye, forgalomelszívó hatását a belső területekről megfelelően kifejthesse, igazodjék a népgazdasági ágazatok fejlesztési elképzeléseihez, s mindezek mellett, megfeleljen a gazdaságosság és a környezetvédelem követelményeinek is. A megközelítőleg 90 km hosszú autópályagyűrű vonalának tervezésekor arra figyeltünk, hogy a pesti oldalon lehetőleg beépítetlen területeken haladjon, a budai oldalon pedig jól alkalmazkodjék a domborzathoz. Az optimális megoldást keresve, egyes szakaszokon (pl.: Pestlőrinc, Káposztásmegyer, Üröm, Budakeszi, Nagytétény) több vonalváltozatot dolgoztunk ki, a különböző követelmények szerinti összehasonlítás, értékelés céljából. A teljes vonalon húsz különszintű forgalmi csomópont teszi majd lehetővé az akadálymentes csatlakozást az autópályagyűrűhöz. Valamennyi autópálya és főút keresztezésénél csomóponti kapcsolat létesül, de a főváros forgalmát és az agglomeráció érdekeit szolgálandó — más helyeken is javaslatot tettünk kialakításukra. így: a Csepel—Szigetszentmiklósi, a Ferihegyi repülőtérre vezető, a Csömöri, a Régi Fóti, a Szilágyi utca (Káposztásmegyeri lakótelep), a Nagykovácsi, és a Budakeszi—Zsámbéki út keresztezésénél. Az M0 autópályagyú'rűn biztonságosan haladhatnak majd a gépjárművek 100 km-es óránkénti sebességgel, de az M1 és M5 autópályák közötti — a Csepel-szigeten átvezető — szakaszon 120 km-re is felgyor-29