Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Pollák Erika: A 125 éves Toldy gimnázium

tották a hercegprímásnak, a császári család tagjainak és más előkelőségeknek a részvételével. Ekkor nyújtották át az iskola első igazgatójának, Schenzl Guidónak azt a vörös selyemdamaszt, aranyszegélyes, gótikus stílusú zászlót, amelyet a Toldy gimnázium ballagó diákjai azóta is minden évben körbe visznek. Az új iskola kiemelkedő helyet foglalt el a pesti-budai középiskolák sorában. Kinevezett tanárai között nem egy akadémikus, egyetemi professzor volt. A múlt század utolsó évtizedeiben itt tanított Heller Ágost fizikus, Hankó Vilmos kémikus, Faszlávszky József zoológus és sok más kiváló tudós. Más nevezetességgel is büszkélkedhetett a budai főreál. Első igazgatója, Schenzl Guidó akadémikus a kor jeles meteorológusa is volt. 1861-től rendszeres meteorológiai megfigyeléseket végzett az iskola épületében. Ő javasolta az Akadémiának a központi meteorológiai és földmágnesesség i intézet létrehozását, amelynek 1870-ben a budai főreál adott első otthont. Itt végezték el a közép-európai déli időpont meghatározásához szükséges méréseket. A pontos délidőt az iskola Dunára néző ablakából leadott lövéssel jelezték minden nap a főváros lakosságának. 1945-ig az órákat ehhez a lövéshez igazították. Az iskola hírnevét nemcsak tanárai, hanem az itt végzett növendékek is öregbítették. A főreál első nagy korszakában, ami az első világháború végéig tartott, a végzett növendékek között találjuk Hauszmann Alajos építész, Aba-Novák Vilmos és Feszty Árpád festőművészek, Dobrovits Aladár egyiptológus nevét, hogy csak a legismertebbeket említsük. Itt érettségizett Németh László is, aki a Révai Miklós önképzőkörben olvasta föl első novelláit, színdarabjait. Visszaemlékezéseiben ázt írja, hogy íróvá válására alighanem az itt eltöltött két év volt a legnagyobb hatással. Az első világháború után az oktatás tömegesebbé tételével, a középiskolák számának emelkedésével a budai főreál vesztett különhges státuszából. Az iskolát 1920-ban Toldy Ferencről, a reformkor nagy irodalomtörténészéről nevezték el, aki a közelben született és halt meg (Toldy Ferenc utca 30). 1935-től a „Toldy" mint reálgimnázium működött. Miután elvégeztem az iskola történetére vonatkozó fenti „penzumot", elindulok, hogy megismerjem a nagymúltú gimnázium mindennapjait. A Batthyány téri csarnok mellett kapaszkodom föl a messziről is jól látható, impozáns, újgótikus stílusú épülethez. A kapu kilincsén az évszám rögtön emlékezteti a belépőt az iskola felszentelésének dátumára. A folyosók magasan, csúcsívben végződnek. Az ablakok e magassághoz képest alacsonyak és nincs is sok belőlük, így az uralkodó félhomály az első pillanatban kolostori hangulatot áraszt. Az emelet fordulójában faliújság: az ötletes plakátok egyike arról tudósít, hogy valamelyik osztály gondozásában ismét megnyílt a büfé. A másik az iskolai „Ki nyer má"-ra hívja a diákokat. A harmadikon egy vasárnapi kirándulásra toborozzák az érdeklődőket a turista szakkör tagjai. Az első emeleten megvan a régi kis harang, de ma már természetesen villanycsengők jelzik az óra végét. A lépcsővel szemben Borsos Miklós re-19