Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Pollák Erika: A 125 éves Toldy gimnázium

HONISMERET Hogy a reáltanodákat a császári kormányzat milyen fontosnak tartotta, jelzi az a tény, hogy a budai főreáliskola alapkőletételénél Ferenc József császár is meg kívánt jelenni. Csak a császári család egyik tagiának hirtelen halála akadályozta meg ebben az uralkodót. A budai főreált négy év alatt építették föl. A korabeli sajtó sokat élcelődött az építkezés lassúságán. Az ünnepélyes megnyitót 1859-ben tar-Pollák Erika írása A 125 éves Toldy gimnáziumban Balla Demeter fotói A Toldy gimnáziumnak otthont adó, a Várhegy oldalában emelkedő vöröstéglás épületet 1855-ben kezdték építeni az egy évvel korábban alapított budai Császári és Királyi Főreáliskola számára, Reischl Antal tervei alapján. A budai főreáliskola, amely később Toldy Ferenc nevét vette föl, és a vele egy évben alapított pesti főreáliskola, amit Eötvös Józsefről neveztek el, ma Budapest két legrégibb, folyamatosan működő középiskolája. Reáliskolák szervezése a polgárosodás kísérőjelensége volt. Létrehozásukra már a reformkorban tettek javaslatot; az első, még három évfolyamos reáltanodákat az 1840-es évek derekán nyitották meg Pozsonyban és Pesten. Az önkényuralom idején Leo Thun gróf, a birodalom kultuszminisztere karolta fel a reáliskolák ügyét. Az oktatás kizárólagos nyelvévé a németet tette. A kiegyezés után azonban a tanítás ezekben az iskolákban is magyar nyelvű lett. A reáliskolákban az oktatás nem a latinra, nem az irodalomra épült, hanem a különböző „reál" tantárgyakra: matematikára, természetrajzra, kémiára. A diákok a németen kívül a francia nyelvet is elsajátították. A polgárság gyermekeinek különböző ipari, kereskedelmi pályákra, gazdasági hivatalokra való felkészítése volt a cél.