Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Konrádyné dr. Gálos Magda: A Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos utca 17. számú ház homlokzatának részlete nek felsorolása szerint 1803-ban a Hatvani utcában több anyag- és fű­szerkereskedő működött. (így Kleis­ner boltja „A vörös kakashoz", Koitsché „A Hatvani kapuhoz", Mok­sáé „István királyhoz".) Schams köny­ve a luxus- és divatcikk árusítókat em­legeti az 1820-as években. Ennek a századnak a derekáról maradt meg a plakát, amelyik Jakabffy fűszer- és borkereskedését hirdeti „A két mat­rózhoz". A hatvanas évek végén leg­többet Möhr díszműáru- és- játék-, később Wiesinger régiségboltjáról le­het olvasni. Az Eggenberger félé könyvkereskedés, amely 1768-ban a Ferenciek terén nyílt, már száz esz­tendős volt, amikor a Kossuth Lajos utcába költözött. Itt működött a má­sodik világháborúig. Századunk ele­jének kereskedései közül a Neruda il­latszerbolt és a Münchengratzi cipő­bolt berendezése részben megma­radt (ma védett kereskedelmi mű­emlék), "azonos szakágazatú üzletek működnek a helyükön most is. A páros oldalon a Városház és Semmelweis utca közt (Kossuth La­jos u. 4—18) több érdekes, eklektikus stílusú ház maradt meg: barokkos erkélytartó szobrok, boltíves kapualj és lépcsőfeljáró, olaszos erkély, a leg­felső emelet ablakai között hatalmas szobrok. Az Újvilág és Hatvani utca egyik sarkán az Arany Sas fogadó állt 1780-tól kezdve. Itt szokott volt megszállni Jókayné nagyasszony, re­gényírónk édesanyja. Innen hordatta az ebédet a Petőfi házaspár. Vörös­marty is lakott itt átmenetileg, mi­előtt utolsó pesti lakásába költözött. Az Arany Sas étterme magyaros, vidékies jellegű volt, emlegették falu­sias, disznótoros vacsoráit, cigánymu­zsikáját. Az abszolutizmus korában is csak magyarul beszéltek az alkalma­zottak. A Gundel vendéglős család el­ső, Bajorországból idevándorolt tagja itt volt főpincér, majd tulajdonossá és mokány magyar emberré vált. Az Arany Sas elöregedett épületét 1893-ban bontották le. A helyére emelt nagy bérház első emeletén a polgári Országos Kaszinó működött — tetődíszként feltették rá a régi fogadó cégérét. Most a Szovjet Kultúra Háza, a Kossuth Lajos utcai frontján üzletekkel. Az Újvilág és Semmelweis utca másik sarkán az 1758-as térkép a Városi fogadót, egy későbbi a Városi kóroiát tünteti föl. Körülbelül ennek helyén volt a jezsuiták nagy háza, amely később az egyetemi orvosi kar otthona lett. Az 1845-ös Buda-Pest útikalauz lekicsinylően írja: „az orvoskar épülete a hatvani utcza felöl egy, az újvilág utcza felől pedig két emeletes, régi, sötét és szeny­nyes . . ." Az utolsó háztömböket a század elején építették újjá, a második vi­lágháború óta pedig helyreállították és árkádosították. Az utolsó árkádos épület egyik oszlopán (Kossuth Lajos utca 20.) dombormű emlékeztet a néhai Hatvani kapura és utcára. A Kossuth Lajos utca 4. számú épület kapudíszei A Kossuth Lajos utca 16. számú ház homlokzatának szobordíszei A Kossuth Lajos u. 3. számú épület homlokzati részlete

Next

/
Thumbnails
Contents