Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - Konrádyné dr. Gálos Magda: A Kossuth Lajos utca

Kossuth Lajos utca 17. számú ház homlokzatának részlete nek felsorolása szerint 1803-ban a Hatvani utcában több anyag- és fűszerkereskedő működött. (így Kleisner boltja „A vörös kakashoz", Koitsché „A Hatvani kapuhoz", Moksáé „István királyhoz".) Schams könyve a luxus- és divatcikk árusítókat emlegeti az 1820-as években. Ennek a századnak a derekáról maradt meg a plakát, amelyik Jakabffy fűszer- és borkereskedését hirdeti „A két matrózhoz". A hatvanas évek végén legtöbbet Möhr díszműáru- és- játék-, később Wiesinger régiségboltjáról lehet olvasni. Az Eggenberger félé könyvkereskedés, amely 1768-ban a Ferenciek terén nyílt, már száz esztendős volt, amikor a Kossuth Lajos utcába költözött. Itt működött a második világháborúig. Századunk elejének kereskedései közül a Neruda illatszerbolt és a Münchengratzi cipőbolt berendezése részben megmaradt (ma védett kereskedelmi műemlék), "azonos szakágazatú üzletek működnek a helyükön most is. A páros oldalon a Városház és Semmelweis utca közt (Kossuth Lajos u. 4—18) több érdekes, eklektikus stílusú ház maradt meg: barokkos erkélytartó szobrok, boltíves kapualj és lépcsőfeljáró, olaszos erkély, a legfelső emelet ablakai között hatalmas szobrok. Az Újvilág és Hatvani utca egyik sarkán az Arany Sas fogadó állt 1780-tól kezdve. Itt szokott volt megszállni Jókayné nagyasszony, regényírónk édesanyja. Innen hordatta az ebédet a Petőfi házaspár. Vörösmarty is lakott itt átmenetileg, mielőtt utolsó pesti lakásába költözött. Az Arany Sas étterme magyaros, vidékies jellegű volt, emlegették falusias, disznótoros vacsoráit, cigánymuzsikáját. Az abszolutizmus korában is csak magyarul beszéltek az alkalmazottak. A Gundel vendéglős család első, Bajorországból idevándorolt tagja itt volt főpincér, majd tulajdonossá és mokány magyar emberré vált. Az Arany Sas elöregedett épületét 1893-ban bontották le. A helyére emelt nagy bérház első emeletén a polgári Országos Kaszinó működött — tetődíszként feltették rá a régi fogadó cégérét. Most a Szovjet Kultúra Háza, a Kossuth Lajos utcai frontján üzletekkel. Az Újvilág és Semmelweis utca másik sarkán az 1758-as térkép a Városi fogadót, egy későbbi a Városi kóroiát tünteti föl. Körülbelül ennek helyén volt a jezsuiták nagy háza, amely később az egyetemi orvosi kar otthona lett. Az 1845-ös Buda-Pest útikalauz lekicsinylően írja: „az orvoskar épülete a hatvani utcza felöl egy, az újvilág utcza felől pedig két emeletes, régi, sötét és szenynyes . . ." Az utolsó háztömböket a század elején építették újjá, a második világháború óta pedig helyreállították és árkádosították. Az utolsó árkádos épület egyik oszlopán (Kossuth Lajos utca 20.) dombormű emlékeztet a néhai Hatvani kapura és utcára. A Kossuth Lajos utca 4. számú épület kapudíszei A Kossuth Lajos utca 16. számú ház homlokzatának szobordíszei A Kossuth Lajos u. 3. számú épület homlokzati részlete