Budapest, 1979. (17. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: A Vidám Park

BUDAPES" a Povönos FoLyoratxi A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztő-helyettes: VARGHA BALÁZS A szerkesztőség címe: 101-4 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 79.0031 Athenaeum Nyomda, Budapest A lap íves mélynyomással készül Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., |ózsef nádor tér 1. T: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, 1389 Budapest, pf. 149. Megjelenik havonta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 45,— Ft, fél évre 90,-— Ft, egy évre 180,— Ft. Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig I., Országház u. 20. Olvasószolgálat: VIII., Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs:JÁVOR OTTÓ JI vasósze rkesztő: SEBŐK MAGDA Képszerkesztő: SÍVÓ MÁRIA Tördelőszerkesztö: BUZÁSSY LÁSZLÓ Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ ATARTALOMBÓL: Pro Urbe Budapest — 1979 ... 4 Konrádyné dr. Gálos Magda: A Kossuth Lajos utca 6 Dr. Ney Klára-Mária: Otthonom 10 Tamás Ervin: Komárom 14 Pollák Erika: A 125 éves Toldy gimnázium 18 Vargha Balázs: Kálnoky László, a koporsókísérő bohóc II 22 Bán András: Gyulai Líviusz műtermében 24 FÓRUM Trafnek Antal: Autópálya Budapest körül ... 28 Dr. Donáth Róbert: A fővárosi utcanevek 30 Schmidt Ádám: Utcanevek üzenete 32 A címlapon: A Vidám Park A hátsó borítón: Csontváry Kosztka Tivadar: Hajótörés Schiller Alfréd felvétele XVII. ÉVF. 4. SZ. 1979 ÁPRILIS ARA: 15 Ft Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PAIZS GÁBOR, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár főigazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi-és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke DR. KOVÁCS ATTILA, a Főinform igazgatója ADATBANKUNK A tanácsigazgatási munka szinte minden állampolgárnak, intézménynek az életével összefügg. Már a születés pillanatában találkozunk a tanácsi szakigazgatási tevékenységgel az anyakönyv kiállítása, átvétele kapcsán. Minden ember csupán életkörülményeinek megváltoztatásakor átlagosan mintegy 100 alkalommal keresi fel a tanács szakigazgatási szerveit. Ezen kívül jelentkeznek azok a speciális esetek, amikor telekmegosztás, elvi építési engedély, építési engedély, használatba vételi vagy bontási engedély beszerzése ügyében kell témánként 15—20 aláírást, pecsétet szereznie engedélyezés vagy jóváhagyás céljából az illetékes hatóságoktól. A vállalatok esetében is hasonló a helyzet. Ahhoz, hogy telephelyet létesítsenek, tanácsi kiutalás kell. Tevékenységük, a termelés, szolgáltatás közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul a lakosság ellátásához, s mint ilyen a tanácsok hatáskörébe tartozik. A tanácsok szakigazgatási tevékenységét elemezve mgállapíthatjuk, hogy munkájuk szorosan összefügg az egyének, családok, szervezetek életével. Intézkedéseikkel vagy megváltoztatják a kialakult körülményeket, vagy a változást gátolják meg, ha az indokolatlannak, jogtalannak bizonyul. A tanács igazgatási munka korszerűsítése Felszabadulásunk óta a tanácsigazgatási munka alapvetően három területre osztható. El kell látniuk: — hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, — gazdálkodási feladatokat, — ún. társadalmi funkciókat. A hatósági feladatok elsősorban a társadalmi együttélés szabályainak betartását szabályozzák és ellenőrzik. A gazdálkodási feladatok fontossága a felszabadulás előtti évekhez képest egyre növekszik. Ez természetes is, hiszen az urbanizálódási folyamat nemcsak a területgazdálkodást, a lakások és üzemek közműigényeinek kielégítését érinti, hanem a környezetvédelem, az új együttélési formák kialakításához szükséges intézményhálózat, az óvó intézkedések finanszírozási gondjainak megoldásán keresztül is jelentkezik. A harmadik elem, a társadalmi funkció társadalmi, politikai életünk fejlődésével függ szorosan össze. A demokratikus irányítás azt igényli, hogy valóban a tömegek egyetértésével következzenek be mindazon változások, amelyek kihatnak az életformák, életmódok alakulására. A felsorolt témák mind azt támasztják alá, hogy a tanácsigazgatási munka tartalma az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott, sokat fejlődött. A tanácsigazgatási munka tartalmi változásait természetszerűen számos formai változás is követte. Az államigazgatási apparátusban létrejött a tanácsi szervezet. A szakigazgatási tevékenység területén állandóan változó, fejlődő jogszabályok biztosítják a zavartalanabb, gyorsabb elintézést, ám a gyakorlatban mindez nem bizonyul eléggé hatékonynak, hiszen: — egy építési engedély megszerzéséhez több mint 10 pecsétre és aláírásra van szükség, — egyes szakigazgatási szerveknél az elintézetlen ügyiratok úgy felhalmozódnak, hogy csak jelentős létszámemeléssel vagy alkalmi munkaerő biztosításával lehet azokat feldolgozni. Ha mindennek okait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy míg szervezetileg, a szabályozás oldaláról a szakigazgatási tevékenység jelentősen megváltozott, fejlődött, addig a munka alapját képező adatáramlás, az alapnyilvántartások karbantartása és feldolgozása ma is a hagyományos eszközök-1