Budapest, 1978. (16. évfolyam)
10. szám október - Dr. Czagány István: Budapest településeinek kialakulása a tatárjárás előtt
DR. CZAGÁNY ISTVÁN Budapest településeinek kialakulása a tatárjárás előtt Hazánk történetéből általánosan ismert tény, hogy a mai Budapest területén fennállott római települések utoisó, korszakos jelentőségű átalakulása és összekovácsolódása magyar várossá őseink honfoglalásával indult meg. A magyar fejedelmi törzs ugyanis 896—900 között elfoglalta a mai Óbuda területén Aquincumot — „Attila király városát" —, Anonymus tanúsága szerint. Árpád fejedelem itt „adott Kurszánnak egy várat"; ez a római táborváros katonai amfiteátrumával lehetett azonos, amit 900 körül szállhatott meg a társvezér népe. Kurszán fejedelem 904. évi megölése után Árpád foglalta el a szálláshelyét, ezért 907-ben bekövetkezett halálakor őt már itt temették el. Régebbi feltételezés szerint sírja a mai óbudai új köztemető táján, a volt Radl-malom forrása fölött nyugatra fekvő magaslaton lehetett. Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyarság fejedelmei az ország természetes központját, a mai Óbudát választották egyik székhelyükül. így Budapest területének magyar főváros szerepe erre az eredetre nyúlik vissza. Első királyunk ugyanezen a helyen — feltehetően Árpád hamvai fölé — templomot, királyi kápolnát építtetett. Ő alkotta meg Fehéregyházát (Álba Ecclesia) a „boldogságos Szűz Mária tiszteletére". Ez a templom hazánk fővárosának legkorábbi keresztény építménye lehetett. Nemzetünk sorsdöntő átalakulásának — megkeresztelkedésének — első városi emléke eszerint a mai Óbudán állott. S talán ezért alapította meg I. István király 1004 után az óbudai prépostságot és káptalani székesegyházat, „Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére". Óbudához viszonyítva a Duna jobb parti „Kis-Pest" (Minor Pest) — a „Pesti-rév" nyugati hídfője a mai Erzsébet-híd budai hídfője környékén — valamivel későbbi keletkezésű. Boldogasszony-templomáról a Gellért-legenda csak az 1046-os eseményekkel kapcsolatban tesz először említést. Az I. István király kori Buda pedig összefüggéstelen rév-települések képét mutatja. Óbuda honfoglalás kori megszállásával kapcsolatban Anonymus említi meg a ,,Megyeri-rév"-et. Ókleveles emlékekből ismerjük a Nyulak-szigetével (mai Margitsziget) szemben fekvő, bal parti „Jenei-rév"et is. A honfogtalók szállták meg a „királyi Nagysziget"-et, a mai Csepel-szigetet. Ez magyarázza, hogy Árpád-házi királyaink állandó jellegű lakóhelyet — sőt királynéi nyaralót is — építettek a Csepel-sziget északi végén, Árpád fejedelem itteni szálláshelyén. * Fővárosunk első keresztény temploma — „Fehéregyháza" — valószínűleg 907 után épült. (Hacsak nem volt azonos egy, 805 után Nagy Károly által állítólag itt épített, korábbi eredetű egyházzal.) De ha Fehéregyházát valóban I. István király emelte, az épület 997—1000 körül keletkezett. Az 1004 után épített „Szent Péter és Pál prépostsági templom" (maradványai a mai Korvin Ottó tér 8—9. sz. épület pincéjében) körül már rövidesen városmag alakult ki. A bolgár hadjárat után a Keán (Sámueltól zsákmányolt kincsekből, részben görögországi kőfaragó mesterekkel megkezdett Állatviadal-jeienetes dombormű (XII. század)
