Budapest, 1978. (16. évfolyam)

12. szám december - Tamás Ervin: Szarvas

A Vas- és Fémipari Szövetkezetben Szarvas? Nézzen körül este és reggel, csorda és csürhe jár az utcákon, sok helyütt libák legelnek, kotlósok és csirkék kapirgálnak a gyalogjárók mellett! A házak is falusiasak, a lakosság harmada pedig tanyákon lakik. Nagy falu ez még, mint Csaba, meg a megye többi .városa' . . ." Érdemes a tanács hivatalos irataiban is visszalapozni néhány évet, s helyzetjelentést adni, mondjuk 1970-ről. Ni történt négy esztendővel a várossá avatás után? A legnagyobb gondot akkor a vízhiány okozta. A hat kút a legnagyobb nyári igénynek csak a felét tudta kielégíteni, de télen sem volt ritka a vízhiány. Ujabb kutak fúrásához éppen akkor vett föl 10 millió forintos bankkölcsönt a tanács. A csatornahálózat kiépítését 1968-ban kezdték meg, s a leglátványosabb része — a főutca átépítése, korszerűsítése — már befejeződött. A tanács jó munkáját és a helyiek áldozatkészségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már akkoriban a különböző intézmények, szövetkezetek összesen öt millió forinttal járultak a települést komfortosabbá tevő munkákhoz. A szövetkezetek összefogásának volt köszönhető az öregek napközi otthonának megnyitása is, a helyi állami gazdaság pedig az útépítéshez adott segítséget. Egyébként abban az esztendőben készültek el Szarvas továbbfejlesztésének tervei. A városközpont és a Körös-part részletes rendezési tervét elfogadták már, sőt a település átfogó rendezési elképzelései is tanácsülés elé kerültek. Szarvast az ország részleges középfokú központjai közé sorolták, melynek népessége 1985-ig előreláthatólag eléri a 23 ezret. Nem titkolt vágya a városnak, hogy részleges felsőfokú központtá váljék. 12 — Az ötödik ötéves tervben a többi között erősen fejlesztjük a gyermekintézményeket, s az állami célcsoportos és a telepszerű többszintes lakásberuházások kapcsolódó létesítményeinek megépítését szorgalmazzuk — tájékoztat Jansik Tamás, a szarvasi városi tanács elnöke. — 1980-ig 934 lakás épülésévé! és körülbelül 250 lakás megszűnésével számolunk, az utóbbiból 80 megüresedő külterületi tanya ... Az elmúlt esztendőkben főként a IV. ötéves tervidőszakról áthúzódó beruházásokat fejeztük be: a rendelőintézetet, a víztornyot és a szennyvíztisztító-telep második ütemét. Az új óvodát és bölcsődét jövőre avatjuk, akárcsak a vásártéri modern kisáruházat. -sí-Mitől lehet szép egy alföldi kisváros? Attól, hogy azt használja, fejleszti, amije van. Azaz: attól, amitől a hegyvidéket kedvelők csúnyának, egyhangúnak tarthatják. A síkság romantikájától s egyben rendezettségétől. Szarvas az egyik legszebb alföldi kisváros. Főutcájából erekként nyílnak a kisebb utcák. Tágas, virágos terekké szélesedik helyenként a főutca, friss vakolatú, régi épületekkel. És Szarvas a vizek városa is. A Körös mellékágai 36 kilométeres holtággal kedveskednek a településnek: a vízpart régóta otthont ad nemcsak az üdülőknek, hanem a gazdag növény- és állatvilágnak is. — Meg kell terveznünk Szarvas jövőjét — tárja szét karját a tanácselnök. — Ha jönne, fogadnánk állami iparvállalatot; szeretnénk fejleszteni az iskolákat, hiszen büszkék vagyunk rá, hogy Szarvas diákváros. Egyvalami azonban kötelező — továbbra is otthont adni a mezőgazdasági kutatásoknak, s ezzel összhangban kihasználni a település adottságait, még közelebb kerülve a természethez! A környezet védelme számunkra létkérdés! A környezetvédelem azonban nem olcsó mulatság, különösen dinamikusan fejlődő város esetében nem. Hiszen ha örvendetes tényként vesszük, hogy lakások százai épülnek, mindjárt ott a gond: hogyan látjuk el az új otthonokat közművekkel? Vagy: mindegyik város büszkén említi, hogy gyorsuló léptekkel fejlődik az ipara. Ám az üzemek füstje, hulladékának mennyisége sem csökken a termelés növekedése közben! A mezőgazdaság kemizálása nagy hasznot hajtó vállalkozás, de könnyen csaphat át talajt sebző, felbecsülhetetlen károkat okozó vegyszerezéssé, ha a földet művelők nem érzik át az adagolás felelősségét. Kezdjük a szennyvízzel — fog a helyzet ismertetésébe Jansik Tamás tanácselnök. — 1966-ban Szarvason még csatorna sem igen volt, most csaknem 4 kilométeres a hálózatunk, s a tisztító kapacitása ezer köbméter óránként. Gondjaink persze vannak: hová vezetjük majd el az épülő fürdő szennyvízét? No meg a városi lakások egy részének szennyvize a talajban szikkasztódik — s a talajvíz elég magas! A csatornázásban mielőbb előre kell lépni, mert egykét év múlva nyakunkba szakad a baj! A levegő tiszta . . . Sajnos, a főútvonal Szarvason, a belterületen halad át, a nagy gépkocsiforgalom ontja a kormot, kipufogógázt. De egy elterelő útvonal kiépítése akkora összegbe kerülne, hogy erre a jövőben sem számíthatunk. A Vas- és Fémipari Szövetkezet már négy évvel ezelőtt kiköltöztette kohóját a városon kívülre . . . Holtágunkba a horgászok szövetsége rendszeresen telepít halakat, így a vidék igazi horgászparadicsom. Persze, ehhez állandóan kell a tiszta víz! Szerencsére, a Körös az ország egyik legtisztább folyója, s mi fölkértük az Országos Vízügyi Hivatalt, hogy rendszeresen ellenőrizze a holtágat. . . Az Állami Zeneiskola A mezőgazdasági főiskola