Budapest, 1978. (16. évfolyam)

11. szám november - Ságvári Agnes: Szülőföldeink, Európa

SÁGVÁRI ÁGNES Szülőföldünk, Európa Az európai fővárosok levéltárainak közös vállalkozása Helsinki: az Egyetem és az őrségparancsnokság (R. Tengström litográfiája, 1837—38) Az egyik legtöbbet forgatott iskolai olvasókönyvünk címe: „Szülőföldünk, Budapest". Budapest Főváros Levéltárában most mi is olvasókönyvet szerkesztünk, amelynek a címe ez lehetne: Szülőföldünk, Európa. 1972-ben az európai fővárosok polgármesterei nyilatkozatban adták hírül elhatározásukat, hogy együttműködést alakítanak ki a felbecsülhetetlen anyagi és kulturális örökség megóvására, gazdagítására. „Közös célunk — mondották —, hogy a realitások felismeréséből kiindulva, a biztonság és az együttműködés légkörében tevékenykedhessünk fővárosaink fejlődése és a lakosság jóléte érdekében." Büszkék vagyunk rá, hogy a polgármesterek döntései nyomán Budapest intézett felhívást a múltat őrző városmagok sorsának megvitatására, a történeti emlékek és a robbanásszerű urbanizáció kölcsönhatásának elemzésére, valamint az írásos emlékek védelmére és közkinccsé tételére. Budapest Főváros Levéltára kérte a Nemzetközi Levéltári Tanácsot: „Járuljon hozzá és segítse elő, hogy az európai fővárosok levéltárai közös kiadványban ismertessék városuk építészeti emlékeinek forrásait." 12 A Műemlékvédők Nemzetközi Szövetsége is egyetértett az európai méretű forrásismertetés kiadásával. Az időközben beérkezett véleményeket és anyagokat feldolgozva, 1977. szeptember 22-én nemzetközi szerkesztői munkamegbeszélést tartottunk, amelyen döntöttünk a szerkesztés elveiről. A kötet címe „Európai Fővárosok Városépítési Forrásai" lesz. Egy-egy fejezetnek tartalmaznia kell: a szóban forgó főváros mai helyzetét jellemző földrajzi tényezőket, a népesség összetételét, továbbá a városnak mint településnek előtörténetét, eredetét, jogállásának fejlődését, különös tekintettel a fővárosi rang elnyerésére és a városi funkciók teljesítésére. Ezen kívül számítunk a város társadalmi fejlődésének, a gazdaságtörténet periódusainak rövid vázlatára. Döntő helyet kell kapjon a fővárosok építéstörténete (a beépítés szakaszai, a városkép változásai, a különböző korok stílusjellege, a várostervezés elemei, a műemlékvédelem). E köré a tárgy köré csoportosul a forrásismertetés is. Szem előtt tartjuk, hogy munkánk a történeti városmagok sorsáról készült adattár, Brüsszel térképe a XVI. század végén (Csigó László reprodukciói)