Budapest, 1978. (16. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Mátyás király temetési pajzsa

sorsában. Annyit tudtunk felőle, hogy nagy királyunk halotti pajzsa a XVIII. századra már Bécsben volt —, annyi más magyar műkincs társaságában. így azt is gondolhattuk: e díszes birodalmi címeres pajzsot talán Habsburgi Miksa császár (+1519), Mátyás nagy ellenlábasa, majd trónjának követelője vitte magával. Miksa ugyanis 1490-ben — nyomban Mátyás halála után — sereggel tört Magyarországra, s Székesfehérvárt el is foglalta. (Hódító terve azonban ekkor meghiúsult; Jagelló II. Ulászló került a trónra. S csupán Miksa unokája, I. rerdinánd nyerhette el — 1527-ben — a magyar koronát.) A halotti pajzsnak azonban más sorsa volt! 1490 után ez a pajzs Soprc.oa került, a városházára. 1631-ben Kopchányi Pap Márton jegyzi fel: ,,A' régi Mátyás Királynak egy Paisa vagyon a' Sopronyi tanách kezében, melyet előkért volt a' mostani Sz. életű Második Ferdinánd Chászár Urunk: -Paison im ez igék vannak: „Sancta Dei Genitrix Maria, interpella pro Rege Matthia." Eszerint tehát nem Miksa, hanem a „szentéletű" II. Ferdinánd „kérte elő" ezt a nemzeti ereklyénket. A szentéletű még csak „előkérte" volt Mátyás pajzsát! Visszaadni azonban elfelejtette, így aztán Bécsben is maradt az, a császári arzenálban. Egészen 1809-ig, amikor is Napóleon seregei elfoglalták Bécset. S a pajzsnak sorsát, 1809-től máig, most már Jean Martel tüzérezredes úrnak, a párizsi Invalidusok Házában őrzött Hadsereg-Múzeum tudós őrének szíves tájékoztatása nyomán mondom el az érdeklődő olvasónak. Mátyás halotti pajzsát ugyanis jelenleg a párizsi Musée de l'Armée őrzi; annak megbecsült, a főhelyek egyikén kiállított darabja. A pajzsot Jean-Baptiste Bessiéres (1768—1

813), Isztria hercege, Franciaország marsallja mint hadizsákmányt 1809-ben vette magához a bécsi arzenálból. A marsall 1813-ban a lützeni csata előestéjén elesett. Halála után a pajzsot családja a párizsi Arzenálnak adta. Itt volt 1845-ben is, amikor Lajos Fülöp francia király e pajzs másolatát elkészíttette es a másolatot — Petrichevich Horváth Lázár útján — a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1940-ben, amikor a hitleri Németország seregei elfoglalták Párizsr, a Musée de l'Armée gyűjteményeit is német alapos-Magyar huszártárcsák (16. század eleje). A párizsi Musée de Cluny tulajdonában sággal végigvizsgálták. És mindazt, ami német (és vele osztrák) vonatkozású fegyver, zászló stb. volt, elvitték. Elvitték Mátyás király pajzsát is. (Mondani sem kell, nem azért, hogy eredeti tulajdonosának, Magyarországnak adják, hanem, hogy a bécsi Arzenálba — vagy valamelyik német gyűjteménybe — vigyék). Honti Ferenc párizsi információja nyomán 1940. július 28-án a Pesti Hírlap arról adott hírt: Mátyás király pajzsa és Báthory István kardja egy elhagyott teherkocsiban a versailles-i országúton hever. Ez meg is felelt a valóságnak. Egy légitámadás megzavarta azt az oszlopot, amely Németországba vitte a francia műtárgyakat. Utóbb azonban — közölte velem Jean Martel ezredes — Mátyás pajzsa mégis Bécsbe került. 1945-ben azonban, nyomban a fegyverszünet után, francia bizottságok utaztak Németországba és a felszabadult Ausztriába. S ekkor Mátyás pajzsa visszakerült a Musée de l'Armée középkori fegyverei közé. Pajzsunkat legutóbb Vladimir Denkstein (Prága) ismertette a Sbornik národného Musea v Praze c. folyóirat 1965. évi, 19. évfolyama, 1—5. számában. Ő ezt a pajzsot a cseh típusú XV. századi pajzsok közé sorolja. Függetlenül ennek a pajzstípusnak nacionális hovátartozásától, megállapíthatjuk: ilyen jellegű gyalogos-pajzsot már 1460-ban is használtak Mátyás magyar katonái. Képét jól láthatjuk a Bodfalvi Bod csaiád-.qk 1460-ban — Mátyás király által — adományozott címerén. A közepén merőlegesen felhullámzó pajzsnak alkalmazását egyébként jól látjuk azoknak a magyar gyalogos testőrzőknek bal karján, akiket 1515-ben II. Ulászló magyar, Zsigmond lengyel király és Miksa császár bécsi találkozója alkalmával Hans Burgkmair fametszete örökített meg. * És búcsúzóul! Párizs gyűjteményeiben nem Hunyadi Mátyáskirályhalotti pajzsa az egyetlen magyar emlék. A sok magyar eredetű sisakon, kardon, vérten és Napóleon zsákmányolta zászlón kívül, amelyeket a Hadsereg Múzeuma őriz, a Musée de Cluny gyűjteményében is találhatunk magyar eredetű tárgyakat. Itt két XVI. század eleji huszártárcsa emlékeztet hajdani háborúk magyar vitézeire. (A fotók átengedését Alain Erlande Brandenburg úrnak, a Cluny Múzeum igazgatójának ezúton is köszönöm.)