Budapest, 1978. (16. évfolyam)

9. szám szeptember - Vincze Oszkár: Az ésszerű lakásfűtés

Siklós Péter felvételei kocsival: a Kerepesi út hídján túl, a Pirosrózsa utcából nyílik a Czirákv utca. Itt befordulva, az Elektromos Gyár mellett elhaladva hamarosan a helyszínen vagyunk.) Három oldalról aládúcolt épület. Külseje eléggé romos; távolról elhagyottnak látszik, pedig 9 család lakik benne. A kúria keleti, 4 oszlopos, előreugró timpanonos, középen címerrel díszített homlokzata néhány lépcsővel a terep fölé emelkedik; kétoldalt szimmetrikusan 3 — 3 ablaknyílás van. A műemléki nyilvántartás szerint 1790 körül épült, copf stílusban. A nyugati homlokzat, a lejtős terephez igazodva, emeletes megoldású, háromablakos, előreugró taggal. A főépületre merőlegesen egy már félig romos, régi istálló csatlakozik. A kastély állapota elszomorító. Az ideszorult 9 lakó a lakáskiutalás reményében javítgatja, szépítgeti a közvetlen környéket, de a folyamatos, egyre erősödő pusztulást nem tudja megakadályozni. Az épület állaga egyre romlik. Nagyobb esők alkalmával több lakást eláraszt a víz, mert a tető is hibás. Az istállóban is „lakást" alakított ki néhány megszorult, de a tetőzet itt is hiányos. Pedig ennek is lehet műemléki értéke: terméskőből faragott tornáctartó oszlopai közül még látható az utolsó, a többit az idők folyamán fával pótolták. Az istálló egykori értékére utal az a terméskő itatóvályú, vagy kútkáva, melyet e sorok írója még 1969-ben lefényképezhetett; azóta eltűnt az egyre növekedő szemét- és hordalékhalmaz alatt! A kúria környezete is utal egykori jelentősebb szerepérc. Az eléggé tágas udvar még viseli a régi ápoltság nyomait, de egyre több helyet foglal el a számos kamra, ól és sufni. Az istálló mögötti, egykor elég tágas gazdasági udvar dudvával benőtt romhalmaz. A régi pince bejárata beomlott. Valamikor nagy vesztesége volt a környéknek a szomszédos határerdő jó részének kiirtása az Elektromos Gyár létesítése alkalmával. A múltat már nem lehet visszahozni, de maradt itt még egy érintetlen, jó néhány hektárnyi zöldterület, sajnos kihasználatlanul, amelyet egyre jobban fenyeget a beépítés! Az Egyenes utca és a Cziráky utca által bezárt háromszög és elsősorban a kúria előtti lankás terület hivatott arra, hogy ott pihenőkert létesüljön, egészen a most kopár kis magaslatig. A még mindig értékes növényállomány adhatna keretet egy jövendő parknak: egy szép platánfa, ostorfák, akácok és szilek, továbbá egy évszázados szofóra (japán akác). A közvetlen környezet perspektivikus hozzácsatolásával még növelhető a zöldterűlet. Minden bizonnyal a kúriához tartozott vagy talán még tartozik is a kis lejtő a gyárüzem és a kúria között, amely évek óta házi zöldséges kert

. A szomszédban, az Egyenes út 15. sz. alatt külön érdekesség a kis szőlőtelep : néhány száz négyzetméter összefüggő ültetvény a régi helybeli szőlőkultúra ritka maradványa. Elérkezett a legutolsó pillanat. Égetően sürgős volna az értékes műemléki épület megmentése és valamilyen közművelődési-kulturális célra történő hasznosítása. Ugyanannyira fontosnak és városesztétikailag indokoltnak látszik a hozzá kapcsolódó zöldterület rendezése és fenntartása. Sashalom és a kerület ezen megmaradt emléke egyaránt szolgálná a kultúra és a természetvédelem ügyét. Ezzel a múltnak és a jelennek is tartozunk. De mindehhez hozzá kell fűznöm még valamit: a feltevések szerint a mostani Kerepesi uitól északra volt Mátyás király pesti vadaskertje. Elképzelhető, hogy a hozzá tartozó királyi lak ezen az exponált magaslaton emelkedett. Érdemes volna itt régészeti kutatásokat kezdeni, amelyek, véleményem szerint, nem kis meglepetéssel szolgálhatnának. Csorna Antal FÓRUM VINCZE OSZKÁR Az ésszerű lakásfűtés Rövid száz esztendővel ezelőtt az emberi lakás alig volt más, mint falazó anyaggal hat oldalról körülhatárolt levegőtér, amelynek a tűzhely volt az egyetlen gépszerű berendezési tárgya. Érvényes volt ez az uralkodó palotájára, a főúr kastélyára, a gazdag pénzváltó és a kereskedő villájára meg a szegényember vityillójára. Egyetlen rövid évszázad alatt a lakásfűtés módszerei, lehetőségei is sokat fejlődtek. A központi- és távfűtés, a gáz-, olaj- és villanyfűtés elterjedése előtt még a tehetősebb ember is fázott lakásában, mert a hagyományos fa- vagy széntüzelésű kályha nem tartott egyenletes meleget minden helyiségben. A lakáskomfort tömeges fejlődése csak századunk elején indult meg. Ma már a komfortos, korszerű lakás bonyolult gépek, készülékek, cső- és huzalreiylszerek eleven központja. Ezek a berendezések az ember kényelmét, szükségletének diifferenciált, gyors ellátását szolgálják. A mérsékelt öv lakóinak létfontosságú szükséglete a lakás, amit az esztendő hat-hét hónapjában temperálnia kell. A civilizáció mai fokán e szükséglet kielégítése már jelentő' anyagi terhekkel jár, és mind fejlettebb fűtési technológiák, egyre magasabb rendű energiahordozók alkalmazásat követeli. A legfejlettebb ipari országokban is a felhasznált energiahordozók nagyobb hányadát a lakásokban tüzelik el. Minthogy országunk energiahordozókban meglehetősen szegény, tüzelőanyag szükségletünk igen jelentős hányadát importálnunk kell. Országszerte ma mintegy 700 ezer állami és 3 millió magántulajdonban levő lakás kielégítő fűtéséről kell gondoskodnunk. A teljes hazai lakásállományból mintegy 400 ezer Budapesten van. Országosan a lakásállomány 20—25 százaléka minősül komfortosnak. Ez az arány még Budapesten sem haladja meg az 50 százalékot, ami a fejlett ipari országok hasonló metropolisaihoz képest elég kedvezőtlen arány. E lakásállomány fűtésére hatalmas mennyiségű hőenergia kell. Növeli a szükséges fűtőanyag mennyiségét, hogy az energetikai felhasználás hatásfoka az épületek zömében igen gazdaságtalan. A felhasznált tüzelőnek csak 54 százaléka hasznosul a lakásban, 46 százaléka elillan a kéményeken át. Ha e veszteségeket 20 százalékkal sikerülne csökkentenünk, meg lehetne takarítani az ország teljes energia felhasználásának 4,7 százalékát. Ez több, mint az energiafogyasztás tervezett évenkénti növekedése. Gigakalóriánként 500 forint import ásványolajárral számolva a hőveszteségnek e 20 százaléknyi csökkentése évi 6,7 milliárd forint megtakarítását eredményezné. A lakásfűtés ma még „kilóg" a tervgazdálkodás rendjéből. A lakásfűtés energetikai adottságainak szélsőséges különbségei, továbbá a megfelelő fogyasztásmérő berendezések hiánya miatt nem alakíthatnak ki megnyugtató fogyasztási normatívákat. A fogyasztás viszonylag ellenőrizhető az egyedi központi fűtéses lakásokban, ahol tudják, hogy évente mennyi és milyen értékű tüzelőanyagot használnak el. Nehezebb a helyzet a távfűtésű házakban, lakásokban. Bármilyen igyekezettel végzi munkáját a Fővárosi Távfűtő Vállalat, technikai eszközök — fogyasztásmérő készülékek — nélkül legfeljebb az állapítható meg, hogy az egyes házak mekkora kalóriamennyiséget fogyasztanak. Eszményi állapot volna, ha a távfűtéssel ott tartanánk, mint az Elektromos Művek vagy a Gázművek, amelyek megbízható mérőkkel ellenőrzik a lakók fogyasztását. A vízfogyasztást és a hőfogyasztást egyelőre csak házanként ellenőrizhetik, mert a Távhőnek és a Vízműveknek nincs lakásonként mérőkészüléke. Közgazdász fejjel gondolkodva a távfűtés a leggazdaságosabb megoldás. 29