Budapest, 1978. (16. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: Mátyás király temetési pajzsa

Magyar testőrzők (1515). Hans Burgkmair fametszete (Szemenyei Tivadar felvételei) ban Csehország kétfarkú, ágaskodó oroszlánja. Balra lenn: Dalmácia címere, három, koronás oroszlánfej. A királyi címert tüzes lángnyelvek fogják körül. A pajzs szélén végigfutó — már leírt szövegű — mondatszalagban újabb négy címer. Fenn, kék mezőben arany korona; ez Galícia jelvénye. A pajzs jobb oldalán kék mezőben ostáblás sas: Morvaországé. Balra egy bástyafok két csillaggal. Ez már nem tartományi címer, hanem a halotti pajzs egyik elkészíttetőjének, Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek címere. A pajzs alján még egy kétosztású címer: ennek mását a híres Kálmáncsehi kódexben láthatjuk. Ez a királyi halotti pajzs másik megrendelőjének, Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépostnak családi címere. így tehát maga a pajzs egy egész novellát beszél el nekünk, a „beszélő címerek" néma, mégis érthető nyelvén ! Mátyás 1490-ben halt meg, Székesfehérvárott temették. Birodalmi címerrspajzsát a temetés két rendezőj';: Ernuszt Zsigmond pécsi m:gyéspüspök*és Kálmáncsehi pr épost, a fehérvári bazilikának (a királyi kripta templomának) elkésze készíttette el. Bonfini le is írja a gyászos fehérvári ravatalt. Megemlékezik a király halotti címereiről s győzelmi zászlairól. Ezeket a zászlókat azután a főoltár előtt összetörték, ,,mintha csak mindaz, amit meghódított, véle sírba szállt volna . . . Amit is látva, mindenki, aki csak ott volt, könynyekre fakadt" — írja a szemtanú-krónikás. A halotti pajzs azonban nem osztozott a zsákmány-zászlók * A székesfehérvári püspökséget csak a XVHI században alapították. Székesfehérvár területe addig a veszprémi püspökséghez tartozott 43 Mátyás király cimeradománya a Bodfalvi Bod család számára (1460)