Budapest, 1978. (16. évfolyam)

9. szám szeptember - Weichinger Károly: Egy építész számvetése

A gótikus madonna megmaradt megmaradtak közül a legkedvesebb a szoba sarkában álló későgótikus-korai reneszánsz madonna. Nem ilyen értékes a szekrény tetejéről lehajló két barokk angyal, de már úgy odatartoznak a lakáshoz, hogy bántaná szememet hiányuk. A könyveket is szeretem. A külföldiek közül Rilke a kedvelt költőm, talán arány- és formaérzékével ragadott meg. Az írók közül Thomas Mannt becsülöm leginkább. Asztalomon ott a rajztábla, a munkát nem hagyom abba. Sokszor adok szakértői véleményt középületek áttervezésére (pl. a budai várpalota esetében), publikációimmal az ízlést, szemléletet igyekszem formálni. Tanácsadó vagyok az U VATER V-nél, Építészeti gondok címen tanulmányokat írok a Fővárosi Tanácsnak. (Kivonatosan a Magyar Nemzetben jelennek meg.) Ha eljön az ideje, átadom a stafétabotot a fiatal, művészi hajlammal is rendelkező építészeknek. Örömmel tapasztalom, hogy beérik tanításom: a műszaki tudás ne homályosítsa el az ember józan ítélőképességét. Az időt a munkával lehet legyőzni. De nem akármilyennel. Az alkotói szellem, magatartás is fontos. Sőt, is nélkül: a legfontosabb. A központi városháza tervének makettja