Budapest, 1978. (16. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: A városligeti tó (Bérczy Lóránt felvétele)

BUDAPEST XVI. ÉVF. 9. SZÁM 1978 SZEPTEMBER ARA: 10 Ft A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS A szerkesztőség címe: 101-4 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII. Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT 78.1581 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 HU ISSN 0007—2885 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda elmén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 11—13 óráig, I. Országház u. 20. Olvasószolgálat: VIII. Népszínház u. 24. Telefon: 130-022 Főmunkatárs: JÁVOR OTTÓ Rovatvezető: VARGHA BALÁZS Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Szerkesztőségi titkár: WEISZ IMRÉNÉ A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: üolecskó Kornélia-Benkö Imre: A Városliget 6 Weichinger Károly: Egy építész számvetése 8 Tamás Ervin: Dunaújváros 12 Fejér Gyula: Eltartási szerződés 16 Jemnitz János: „A címzett a militarizmus". . 18 Vargha Balázs: Csurka István grimaszai I. . . 21 Havas Lujza: „A csavargó báró" 24 FÓRUM Vincze Oszkár: Az ésszerű lakásfűtés 29 Vértesy Miklós: A Múzeum körút 31 Gyáni Gábor: Egy lipótvárosi ház lakói a húszas évek elején 36 Fabó Irma: A Nemzeti Torna Egylet.... 39 A címlapon: A városligeti tó (Bérczy Lóránt felvétele) A hátsó borítón: Mednyánszky László: Fiatal legény (1900 körül, Magyar Nemzeti Galéria) Schiller Alfréd felvétele Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Mezei Gyula VAKACIO UTÁN Mintegy 300 000 budapesti gyerek — családjával együtt — érdeklődéssel várja az új tanév megindulását. Bár az óvodákban, iskolákban folyó munka nem igényel nagy változatosságot, valami újat mégis hoz minden esztendő az oktató-nevelő tevékenységben. A tanévek egymást követő sora folyamat s egyben permanens újrakezdés. Hagyomány, hogy a Budapest hasábjain minden szeptemberben tájékoztatjuk a pedagógusokat és a szülőket az új tanév megindulásáról, megkönnyítve egymásra találásukat a gyermekek nevelésében. Megjegyzéseimet — a könnyebb eligazodás kedvéén — iskolatípusonként teszem meg. Az óvodák 1978-ban 2500 új óvodai férőhelyet létesítünk; sajnos kevesebbet, mint amennyivel az óvodáskorúak száma növekedik. Ezért az elmúlt évihez képest valamivel több lesz az óvodából elutasítottak száma. Ennek következtében szükségintézkedéseket vezetünk be: lakásokban rendezünk be óvodákat, egy-egy óvodai csoportot autóbusszal szállítunk a távolabb eső, kevésbé kihasznált óvodákba. Növekszik viszont a szakképzett óvónők aránya. Bár tudjuk, hogy az idei esztendő, s talán még a következő is, bizonyos feszültségekkel terhes, mégis azt valljuk, hogy az óvodai nevelésben kifele lábalunk a bajból. Féröhelyfejlesztési gondjaink rövidesen csökkenni fognak, s a tervidőszak végére biztosítani tudjuk a fővárosi óvodák ellátását szakképzett óvónőkkel. így figyelmünket nagyobb mértékben fordíthatjuk az óvodák tartalmi munkájára. Hosszú időn át az irányítók és az óvónők figyelmét elsődlegesen a gyermekek elhelyezésének gondjai kötötték le, s háttérbe szorult az óvoda nevelő funkciója, iskolaelőkészítő szerepe. Ne feledjük, az általános iskolába lépő tanulóknak több mint 90% -a előzőleg óvodába járt. Ennek a ténynek erőteljesebben kell megmutatkoznia az általános iskolák munkájában. Óvodáinkban nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá az új nevelési program valóra váltásához. Ez a lendület azonban a fejlesztési gondokkal birkózva alábbhagyott. Most már nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulók beszédkészségének és az érzékszervek helyes használatának fejlesztésére, a gyerekek szokásrendszerének kialakítására, hogy könnyebben illeszkedhessenek be a közösségi életbe, Az általános iskolák Az általános iskolák életében jelentős változást hoz ez a tanév. Űj, minden tantárgyra kiterjedő tantervet vezetnek be az I. osztályban, a felső tagozaton pedig a fizika oktatásának terve változik. Mindez betetőzése annak a folyamatnak, mely az 1972-es júniusi oktatáspolitikai határozattal indult meg, s melynek kezdetét azok a kísérletek jelentették, melyek a budapesti általános iskolákban is folytak a matematika, a kémia, a fizika, a családi életre nevelés és az állampolgári ismeretek tanításában. E kísérletek tapasztalatai alapján korszerűsödött, megújult az általános iskola tanítási és nevelési programja, s mindez az új tantervben nyert megfogalmazást. E dokumentumok nem változtatják meg az általános iskola alapvető szerkezetét. (Kisebb változtatások természetesen lesznek: az orosz nyelv tanítása a 4. osztályban fog kezdődni, az 5. osztályban is lesz környezetismeret, stb.) A most bevezetésre kerülő tantervek célja az iskola munkájának korszerűsítése. A pedagógusok felkészülten várják az új tanterveket, már jóelőre megismerkedtek ezekkel a dokumentumokkal, sőt azokkal a módszerekkel is, melyekkel e tanterveket meg/