Budapest, 1978. (16. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Radnai Lóránt: Gyógyszálló épül a Margitszigeten

Dr. Radnai Lóránt GYÓGYSZÁLLÓ ÉPÜL A MARGITSZIGETEN Aki látta már nagyobb télvizek idején a befagyott Dunát, láthatta, hogy a sziget és a Lukács meg Császár fürdő közötti jégme­zőn be nem fagyott „tavak" sötétlenek, bizonyítva, hogy a Duna-mederből is törnek fel hőforrások. 1866-ban József főherceg megbízásából Zsigmondy Vilmos végzett itt fúrásokat, vizs­gálatokat. A jónevű, széles látókörű, kultu­rált mérnök kutatásai annyira biztató ered­ményeket hoztak, hogy érdemes volt egy nagy gyógyfürdő-központ építésének gon­dolatával foglalkozni. A források vizeinek vegyi összetétele is kitűnő „bizonyítványt" kapott. Az egymás­hoz közel eső forrásokban oldott vegyi anyagok összetétele olyan változatos és egy­mástól eltérő volt, hogy a legkülönbözőbb gyógyítási módszerek alkalmazását tette le­hetővé ! A vízhozam is bőségesnek bizonyult. 1963-ban, a budapesti fürdők részletes vizs­gálatakor, a Margitsziget északi forrásainak napi vízhozama 6 244 992 liter volt. Ezt csak a Császár, a Lukács és a Széchenyi fürdő kútjainak vízhozama előzte meg. * A margitszigeti gyógyfürdő tervezésével Ybl Miklóst, akkori legnevesebb építészün­ket bízták meg. Terve olyan nagyvonalú volt, hogy megvalósítására aligha lehetett gondol­ni. Ybl a szigetcsúcsot fürdőkkel, ivócsar­nokokkal és gyógyszállókkal kívánta körül­építeni. Ebből a nagyszabású tervből csak kevés valósult meg. 1869-re megépült a kisszálló és egy gyönyörű gyógyfürdő, amely sajnos elpusztult a II. világháborúban. E gyógyfürdő központi előcsarnokához három fürdőszárny csatlakozott, amelynek a berendezése a legnagyobb kényelmet szol­gálta. A Nagyszálló 1873-ban készült el 162 gazdagon berendezett szobával. Az előkelő és nagypénzű vendégek száma egyre szapo­rodott, a világhírnév növekedett. A múlt század második felétől itt üdült Arany János, Blaha Lujza, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Szomory Dezső; a külföldiek közül Francois Coppée, Jules Massenet, Léo Delibes, Ferdinand Lesseps, a szuezi csatorna tervezője. A századforduló évében megépítik az 1876-ban elkészült Margit-híd szigetre beve­zető szárnyhídját, ezzel a város lakói köny­nyebben juthatnak a szigetre, mint koráb­ban, amikor csak hajóval vagy csónakkal volt ez lehetséges. A sziget 1905-ben ifj. József főherceg tulajdona lesz, akitől az 1908. évi XLVIII. törvény alapján az állam veszi meg, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésébe adja. Ettől kezdve meggyorsul a parti gátak építése, és a sziget déli részén kialakul a sportközpont, amelyet a sétaúttal párhuza­mosan vezetett lóvasút köt össze az északi gyógyközponttal. Játszóterek, csónakházak, strandfürdők, teniszpályák, lovaspóló- és golfpálya, a teniszjátékok Center Courtja, majd a fedett uszoda és a szabadtéri színpad valóban nagyszerű környezetben épülnek fel. Közülük a leglátogatottabb a Palatínus termál strandfürdő, amely egyszerre húsz­ezer vendéget is tud fogadni. • A második világháború margitszigeti pusz­tításai közül a legsúlyosabb kárt a híres Ybl­féle gyógyfürdő épülete szenvedte. Helyre­állítását sajnos nem engedélyezték, mert annak költségei meghaladták az ország ak­kori anyagi erejét. Helyére ma egy új gyógy­fürdő-szálloda épül. Jószerével a Gellért szálló és fürdő is hasonló célra épült, de azóta a balneoterápia (fürdőgyógyászat) már olyan tudományos eredményeket ért cl, hogy a korábbi Kneipp- és Priesnitz-kúrák csak bevezetőnek tekinthetők a mai ásványi és gyógyvizekkel történő gyógymódokhoz. Persze a Hippokratesz-mondás „Ariston men Hydor" (mert legjobb a víz) elsősorban a természetes gyógymódra utalt. Ma a beteg testrészeknek a gyógyvizekben történő elő­írásszerű mozgatása a mechanikus hatást is felhasználja a gyógyításra. A gyógyvíz hő­mérséklete a vérkeringésre és a fájdalmak enyhítésére hat jótékonyan, ezért a vizek hőhatása is lényeges. A vegyi hatás a külön­böző forrásokban oldott más-más vegyi anyagok révén az egyes betegségek gyógyítá­sában jelentkezik. A Margitsziget forrásai ezeknek a hatások­nak hatalmas skáláját foglalják magukban viszonylag szűk területen. Gyógyfürdő épí­tése tehát itt mindenképpen indokolt. A gyógyulást keresőknek hosszabb ideig, 18 A gyógyszálló makettja

Next

/
Thumbnails
Contents