Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Madách Imre szobra a Margit-szigeten — Vilt Tibor alkotása. Hemző Károly felvétele

belül újabb ezer épül. A helyi kenyérgyár messze vidéken híres pékárujáról. Mint mondják, a megye sok részéből és Budapestről is idejönnek a habkönnyű, ízletes kenyérért, amit nem kovásszal készítenek, hanem természetes enzimmel. Több mint negyven települést látnak el innen kenyérrel, péksüteménnyel. A jelek szerint a főváros is „érdeklődik". Látogassunk el a közeli Érdre is, Közép-Európa talán legnagyobb, 45 ezer lakost számláló községébe. Érdről 14 ezren járnak be dolgozni Budapestre. Nekik is el kell helyezniük valahová napközben a gyerekeiket. 150 kisgyereknek nem jutott hely — tavaly kétezerrel nőtt a lakók száma! Hiába, közel a nagyváros, jó a közlekedés, olcsó a telek — 600—700 építési engedélyt adnak ki évente. Az iskolákban viszont három „műszakos" az oktatás. Kevés a közművesített utca és sok a földes út. A tizenhárom körzeti orvosnak itt-ott bizony elkelne a terepjáró is. Érd is városiasodik már. Déli részén lakótelepek épülnek, összkomfortos lakásokkal, víz- és gázvezetékekkel, szennyvízcsatornákkal, bölcsődével, óvodával. Három iskolát korszerűsítenek: húsz új tanterem és két tornaterem épül meg rövidesen. Igaz — jegyzik meg a tanácsnál —, mire ez mind elkészül, addigra talán már ez is kevés lesz. Néhány éven belül háromezer négyzetméter alapterületű áruházat is kap a nagyközség. Az agglomeráció nemcsak munkaerővel segíti a fővárost, hanem sok más tekintetben is tehermentesíti. S erre Érd igen jó példa. A Benta Völgye nevet viselő termelőszövetkezet húsfeldolgozó üzeméből a termékeknek csaknem fele a fővárosi üzletekbe kerül: a Dél-budai ÁFÉSZ boltjaiba, a Csemege Vállalat, a Józsefvárosi Közért, a Skála Áruház üzleteibe. Pompás, házi ízesítésű füstölt kolbász, sütnivaló hurka, szalonna, nagy gonddal elkészített disznósajt vándorol Budapestre, idén összesen vagy 47 vagonnal! Ehhez jön még 120 vagon zöldség és másfél millió liter tej! Vagyis Budapestet környezete segíti nemcsak ellátásában, hanem a választékot is bővítve. És persze az is jó, hogy a helybelieknek nem kell nehéz szatyrokat cipelniök vonaton, autóbuszon. Tehermentesíteni a fővárost Az ipar is kevésbé összpontosul már Budapesten; a vonzáskörzet kiegészítője a centrumnak. Kezdhetnénk a felsorolást a DCM-el, az építőanyagiparral, az anyaglelőhelyekkel, a kerámiaüzemekkel. Es folytathatnánk Százhalombattával — az ottani erőmű látja el Budapestet csaknem egészében árammal. Aztán az élelmiszeripari üzemeket említhetnénk: a Nagykőrösi Konzervgyárat, a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzerv üzemet és a hűtőházat. Az új raktárbázisokat. Az első — valóban országos jelentőségű — óriás ,,depó"-val Törökbálint határában találkozhatunk. Fontos ez a főváros útjainak, kereskedelmi raktárainak tehermentesítésében. Úgy tarthatják távol a kamionok egy részét a zsúfolt nagyvárosi utcáktól, hogy a termelők és a nagykereskedelmi vállalatok közötti forgalom a főváros határában bonyolódik le. A következő években több ilyen nagy bázis lesz majd Budapest körül. Budapesten és környékén hárommillió embert kell ellátni élelmiszerrel. Ez persze nemcsak a vonzáskörzet feladata. A romlandó termékeket azonban nem lehet túlságosan messziről szállítani. Nyilvánvaló, hogy például a tej- és a zöldségellátásban vezető szerepe van a megyének. Ennek megfelelően kellett kialakítani a termékszerkezetet. Évente 110 millió liter tejet szállítanak Budapestre. Ez a mennyiség az ezredfordulóra 200 millióra növekszik majd. A termelőszövetkezetek feldolgozó üzemeket működtetnek közös vállalkozásban. A Galga tej, a Ceglédi tej, a Dabas tej, a Buda tej és a többi társulás termékei mind megtalálhatók a fővárosi üzletekben. Pest megyében 20 ezer hektárnyi területen terem zöldség. A termelőszövetkezetek üzleteket is tartanak fenn a fővárosban, a piacokon. Nem hanyagolható el a kistermelők közreműködése sem: zöldséget, gyümölcsöt adnak át a szervezett kereskedelemnek, ugyanakkor maguk is értékesítik termékeiket. A téeszekével együtt összesen egymillió négyzetméternyi területen terem fólia alatt a primőr zöldség. Ami a húsellátást illeti: a főváros közelebbi és távolabbi környezetében 20 termelőszövetkezeti vágóhíd működik. Hol bonyolítsák le vásárlásaikat a fővárosba bejáró dolgozók — Budapesten vagy a lakóhelyükön? Indokolt-e egyáltalán áruházakat építeni a főváros környezetében levő nagyközségekben? Ilyen kérdések foglalkoztatták gyakorta a szakembereket. Azóta a gyakorlat megadta a választ: a Gödöllőn, Vácott, Szentendrén működő áruházak, bevásárló központok jó szolgálatottesznek, növekszik a forgalmuk, szükség van rájuk, már csak a főváros teher(Csigó László felvételei) A törökbálinti depó Az érdi kenyérgyár 2