Budapest, 1978. (16. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Madách Imre szobra a Margit-szigeten — Vilt Tibor alkotása. Hemző Károly felvétele

belül újabb ezer épül. A helyi kenyérgyár messze vidéken híres pékárujáról. Mint mondják, a megye sok részéből és Buda­pestről is idejönnek a habkönnyű, ízletes kenyérért, amit nem kovásszal készítenek, hanem természetes enzimmel. Több mint negyven települést látnak el innen kenyér­rel, péksüteménnyel. A jelek szerint a fő­város is „érdeklődik". Látogassunk el a közeli Érdre is, Közép-Európa talán legnagyobb, 45 ezer lakost számláló községébe. Érdről 14 ezren jár­nak be dolgozni Budapestre. Nekik is el kell helyezniük valahová napközben a gye­rekeiket. 150 kisgyereknek nem jutott hely — tavaly kétezerrel nőtt a lakók szá­ma! Hiába, közel a nagyváros, jó a közleke­dés, olcsó a telek — 600—700 építési en­gedélyt adnak ki évente. Az iskolákban viszont három „műszakos" az oktatás. Kevés a közművesített utca és sok a földes út. A tizenhárom körzeti orvosnak itt-ott bizony elkelne a terepjáró is. Érd is városiasodik már. Déli részén lakó­telepek épülnek, összkomfortos lakások­kal, víz- és gázvezetékekkel, szennyvíz­csatornákkal, bölcsődével, óvodával. Há­rom iskolát korszerűsítenek: húsz új tan­terem és két tornaterem épül meg rövide­sen. Igaz — jegyzik meg a tanácsnál —, mi­re ez mind elkészül, addigra talán már ez is kevés lesz. Néhány éven belül háromezer négyzetméter alapterületű áruházat is kap a nagyközség. Az agglomeráció nemcsak munkaerővel segíti a fővárost, hanem sok más tekintet­ben is tehermentesíti. S erre Érd igen jó példa. A Benta Völgye nevet viselő terme­lőszövetkezet húsfeldolgozó üzeméből a termékeknek csaknem fele a fővárosi üzle­tekbe kerül: a Dél-budai ÁFÉSZ boltjaiba, a Csemege Vállalat, a Józsefvárosi Közért, a Skála Áruház üzleteibe. Pompás, házi ízesítésű füstölt kolbász, sütnivaló hurka, szalonna, nagy gonddal elkészített disznó­sajt vándorol Budapestre, idén összesen vagy 47 vagonnal! Ehhez jön még 120 vagon zöldség és másfél millió liter tej! Vagyis Budapestet környezete segíti nemcsak ellátásában, hanem a választékot is bővítve. És persze az is jó, hogy a hely­belieknek nem kell nehéz szatyrokat cipel­niök vonaton, autóbuszon. Tehermentesíteni a fővárost Az ipar is kevésbé összpontosul már Budapesten; a vonzáskörzet kiegészítője a centrumnak. Kezdhetnénk a felsorolást a DCM-el, az építőanyagiparral, az anyag­lelőhelyekkel, a kerámiaüzemekkel. Es folytathatnánk Százhalombattával — az ottani erőmű látja el Budapestet csaknem egészében árammal. Aztán az élelmiszer­ipari üzemeket említhetnénk: a Nagykő­rösi Konzervgyárat, a Dunakeszi Gyü­mölcs- és Főzelékkonzerv üzemet és a hűtő­házat. Az új raktárbázisokat. Az első — valóban országos jelentősé­gű — óriás ,,depó"-val Törökbálint határá­ban találkozhatunk. Fontos ez a főváros útjainak, kereskedelmi raktárainak teher­mentesítésében. Úgy tarthatják távol a kamionok egy részét a zsúfolt nagyvárosi utcáktól, hogy a termelők és a nagykeres­kedelmi vállalatok közötti forgalom a fő­város határában bonyolódik le. A követ­kező években több ilyen nagy bázis lesz majd Budapest körül. Budapesten és környékén hárommillió embert kell ellátni élelmiszerrel. Ez persze nemcsak a vonzáskörzet feladata. A rom­landó termékeket azonban nem lehet túl­ságosan messziről szállítani. Nyilvánvaló, hogy például a tej- és a zöldségellátásban vezető szerepe van a megyének. Ennek megfelelően kellett kialakítani a termék­szerkezetet. Évente 110 millió liter tejet szállítanak Budapestre. Ez a mennyiség az ezredfordulóra 200 millióra növekszik majd. A termelőszövetkezetek feldolgozó üzemeket működtetnek közös vállalkozás­ban. A Galga tej, a Ceglédi tej, a Dabas tej, a Buda tej és a többi társulás termékei mind megtalálhatók a fővárosi üzletekben. Pest megyében 20 ezer hektárnyi terüle­ten terem zöldség. A termelőszövetkeze­tek üzleteket is tartanak fenn a fővárosban, a piacokon. Nem hanyagolható el a kis­termelők közreműködése sem: zöldséget, gyümölcsöt adnak át a szervezett keres­kedelemnek, ugyanakkor maguk is értéke­sítik termékeiket. A téeszekével együtt összesen egymillió négyzetméternyi terü­leten terem fólia alatt a primőr zöldség. Ami a húsellátást illeti: a főváros közelebbi és távolabbi környezetében 20 termelő­szövetkezeti vágóhíd működik. Hol bonyolítsák le vásárlásaikat a fővá­rosba bejáró dolgozók — Budapesten vagy a lakóhelyükön? Indokolt-e egyáltalán áru­házakat építeni a főváros környezetében levő nagyközségekben? Ilyen kérdések fog­lalkoztatták gyakorta a szakembereket. Azóta a gyakorlat megadta a választ: a Gödöllőn, Vácott, Szentendrén működő áruházak, bevásárló központok jó szolgá­latottesznek, növekszik a forgalmuk, szük­ség van rájuk, már csak a főváros teher­(Csigó László felvételei) A törökbálinti depó Az érdi kenyérgyár 2

Next

/
Thumbnails
Contents