Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - Belte Mária - Palát Zsuzsa: Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren

zett statikai mérései szerint a torony állaga nem megfelelő. Erős szélben tíz cm-es, nem megengedhető kitérést is mutat, sőt harangozásnál is inog. A templom a Kálvin tér 1974-es rendezésekor, a Metró építésekor újabb sérüléseket szenvedett. A torony délnyugati párkánya levált, és betörte a templom cseréptetejét. A Kálvin téri templom érdekességei Egyedülálló jelenség Magyarországon, ha református templomban kripta található. Itt e sírbolt a templom déli végén épült meg, és egész szélességében a templomhajó közepéig behatol. Alaprajza T alakú. A kriptát a sekrestyén át lehet megközelíteni. 1823-tól 1868-ig temettek ide, akkor egy egészségügyi rendelet megszüntette a temetkezést. A kriptában eltemetettek közül nevezetesebb Fáy András író, aki a templom második építési bizottságának elnöke, az egyházi és egyéb intézmények legfőbb támogatója volt. 1864. júl. 28-i temetésén sok tisztelője jelent meg. Török Pál református püspök mondott búcsúbeszédet. Br. Wesselényi Miklóst, az árvízi hajóst is ide temették, nem engedték, hogy ősei sírjába szállítsák. Szinte lopva kellett eltemetni 1850-ben. Hamvait egy év múlva szállították át Zsibóra, a családi kriptába, leányával együtt, aki szintén itt nyugodott. Elszállítása után néhány hónappal ugyanebbe a sírboltba temették el Strachau Sarolta angol grófnőt. Itt nyugodott még Hermina anhalti hercegnő, József nádor második felesége, az egyház nagy pártfogója. Temetésekor a sírbolt még befejezetlen volt, ezért férje hét éven át katonai őrséggel őriztette a hamvakat. Hermina volt különben az első, akit ide temettek. Állandó pihenőt még ekkor sem talált a főhercegaszszony. Az 1838-as nagy árvíz után, mely ellepte a kriptát, férje elvitte az új főhercegi kriptába. Itt nyugszik továbbá Báthori Gábor, akinek tevékeny szerepe volt a templom építésében. A belső részletek közül figyelmet érdemel gr. Zichy Manóné síremléke, Raimond Gairard párizsi szobrász alkotása. Azzal is egyedülálló református templom a Kálvin téri Magyarországon, hogy benne szobor található. A síremlék egy ideig el volt falazva; művészettörténészek és régészek bontották ki a falat, és tették szabaddá a szobrot. A templomot a síremléktől elválasztó áttört faragott kő- és vasrács Feszi Frigyes alkotása. Érdekessége még, hogy a szobrot a hagyományok miatt az alaprajzon kívül eső fülkében helyezték el. Néhány muzeális értékű kincs is van a templom tulajdonában. Őriznek egy 1600-ból származó talpas poharat Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem címerével, egy kenyérosztó tálat Fischer Lipót pesti ötvöstől, 1876-ból, egy ezüst keresztelőtálat és kannát. A XIX. sz. végi legnagyobb magyar ötvösművész, Szentpétery József alkotását, egy fedeles serleget. Egy augsburgi tál Vadasí Jankovich Miklós gyűjteményéből való, aki egy régi nagy aranyozott ezüstkelyhet és ezüsttálat is adományozott az egyháznak. A Kálvin tér 8. sz. ház története A háromhomlokzatos, kétemeletes, romantikus stílusban épült ház ma műemlék. A Kálvin térre 8 axissal, a templomra 24 ablakkal néz. Főhomlokzatán kőkorlátos erkély látható középen ikerajtóval, íves kapuval, felette díszes konzolokkal. Az első emeleti ablakokat kerettel és konzollal alátámasztott szemöldökpárkány díszíti. A második emeleti homlokzatot egyszerű keretes ablakokkal látták el. A Török Pál utcára néző hátsó homlokzat eklektikus. Belső része két zárt udvarból áll, melyeket átjáró köt össze. A Török Pál utcára is ilyen átjárón lehet eljutni. Az eredetileg egyemeletes ház építését 1816-ban kezdték meg Kasselik Fidél (1760—1830) tervei alapján. Némely források szerint ifj. Grassalkovich Antal megrendelésére építették. A ház tulajdonosaként Rottenbiller Lipótot, Pest főpolgármesterét említik. Pontos adatunk nincs arról, hogy mikor került az ő tulajdonába, de az biztos, hogy 1837-ben már az övé volt, s azóta is Rottenbiller-házként emlegetik. Az 1838-as nagy dunai árvíz — a Széna téren akkor két méter magasan állt a víz — jelentős károkat okozott ebben az épületben is. 1853-ban Deischer József udvari szárnnyal bővítette és átalakította Rottenbiller Lipót számára. A ma is meglevő második emeletet Deischer Antallal építtette 1862-ben Rottenbiller. Egyúttal a ház homlokzatát is átalakították. Az épület Oroszlán utcai részét Berg Károly építész alakította ki, 1870-ben. Hosszas vitára adott alkalmat a templom épülete és a Rottenbiller-liáz között húzódó utca tulajdonjoga. 1856-ban a Rottenbiller-ház tulajdonosa feljelentette az egyházat, hogy a vitás utcát saját tulajdonának tekinti. Pest város tanácsa a maga részéről véglegesen rendezte az ügyet oly módon, hogy a két épület között elterülő utcácska városi tulajdon, és utcanyitás céljára szolgál. A közlekedés számára azonban csak később fogja átadni, addig pedig a református egyháznak kötelessége a Széna tér és az Oroszlán utca felől vasrácsos kapukkal elzáratni, és két kulcsot készíttetni. Az egyház e határozatnak csak részben tett eleget, s ez további civakodásra szolgáltatott okot. A vita csak a későbbi időkben szűnt meg, amikor 1931-ben teljesen az egyház tulajdonába került a Kálvin tér 8. sz. ház. Erről egy korabeli folyóirat így emlékezik meg: „A jelen napokban pedig a székesfőváros alkalmas ingatlancsere útján a tulajdonát képezett Rottenbiller-házat és a két Oroszlánról elnevezett épületet az egyház tulajdonába juttatta." Ezzel az intézkedéssel szűnt meg a templom és a ház közötti utcácska tulajdonjogának vitája. A Kálvin tér rendezése A XX. sz. elejétől a három épület életében a Kálvin tér rendezése játszott szerepet. Ez a tér egységes homlokzati kialakítása miatt vált szükségessé. A tervezők támpontja a templom volt. Bár a tér rendezésére a pályázati felhívást csak 1912-ben tették közzé, a térátalakítás igénye már régóta foglalkoztatta a városrendezőket és építészeket. Az első tervvel Czigler Győző jelentkezett 1900-ban. 0 a templomot át akarta helyezni a vásárcsarnokkal szembe, a Fővám térre, s helyére kívánta felépíteni a Nemzeti Színházat. Egy korabeli újság is foglalkozott ezzel a témával: „A Calvin tér a jelenlegi szabálytalan s környező elavult épületeinek az újraépítése minden tekintetben megérett." A térrendezésnek rövid időre feledésbe merült gondolata 1912. júl. 28-án vetődött fel ismét, a következő pályázati felhívásban: „Budapest Székesfőváros tanácsa és a budapesti ref. egyházközség a IX. Kálvin tér — Ráday — Lónyav és Oroszlán utcák közé eső telektömbön üzlethelyiségekkel emelendő bérház, illetőleg egyházi épület terveire . . . pályázatot hirdet. A pályázaton minden magvar honos építész részt vehet." A feladat az volt, hogy négyemeletes bérházakkal kell a teret körülépíteni, de úgy, hogy a templom érvényre jusson, és a tér egységes homlokzatot nyerjen. A pályázaton a kor neves építészei vettek részt. így Lechner Jenő, Medgyasszay István, Leimdörfer Armin, Hetyey Gyula és Géza, Reich Kálmán, Leinder Abraham, Kau ser József, Schule k János és Menyhért Miklós. A templomot a legtöbb pályázó átalakította. Schulek János díjazott terve volt a legmegfelelőbb: „ő alkalmazkodik a legjobban a meglévő állapotokhoz. A maga természetes szépségében, egyszerűségében meghagyta a templomot, sőt magát a Kálvin teret, valamint a templom melletti átjárót is meghagyta." Több tervet megvettek és díjaztak, de az I. világháború miatt egyiket sem valósították meg. 1916-ban ismét felvetődött a tér rendezésének gondolata. Dr. Csornai Gáspár javasolta a Kálvin tér 8. és 9. számú házak megvételét és az ekként kibővített területen új, művészi kivitelű templomnak és székháznak a létesítését sürgette. Az épületek megvételére azonban nem került sor. Az 1930-as évek végén vetődött fel ismét a rendezés gondolata. A napi sajtó így ír róla: „Mi lesz a Kálvin tér sorsa, megmarad-e jelenlegi formájában, vagy szabályozni fogják, s ha igen, a szabályozás mennyiben fogja érinteni az egyház ingatlanvagyonát, nem esik-e legalább részben áldozatul a templom, vagy talán egészben le kell bontani?" 1941-ben újból előkerült ez a téma „a szabályozás részben városképi, részben közlekedéspolitikai okokból válik szükségessé". A tervezők le akarták bontani a 8. és 9. sz. házakat, s helyükön teret akartak kialakítani, vagy bérpalotákat szándékoztak építeni. Ez a kérdés a mai napig is megoldatlan maradt. A legújabb tervek szerint a műemlékké nyilvánított 8. és 9. sz. házak ismét lebontásra várnak. Reméljük, hogy ez továbbra is csak elképzelés marad! Haladó ifjúsági mozgalmak Az egyház 1916-ban vett bérbe az épületben egyes helyiségeket. Ettől kezdve működött a második udvar földszintjén az egyházi könyvtár és a menza. A két világháború között ide települt a Bethlen Nyomda részvénytársaság. Ebből a nyomdából számos híres kiadvány került ki. így például Makkai Sándor A magyar fa sorsa című műve, Ady költészetéről. Ma is a házban lakik a nyomda egykori dolgozója, Vörös Gyula iparművész. A második világháború kitörésekor szűnt meg a nyomda könyvesboltja, 36