Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - Belte Mária - Palát Zsuzsa: Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren

A templom 1859 előtt Palát Zsuzsa reprodukciói A templom 1859 után tés előzte meg. A legtevékenyebb adakozók a Teleki grófok voltak, de Ráday Gedeon, Hermina főhercegasszony, Balla Antal, majd az országgyűlés képviselői is jelentős összeggel járultak hozzá az építkezés megkezdéséhez. A templom építésének története 1816. jún. 12. az ünnepélyes alapkőletétel dátuma. A munkálatokat Hofrichter József (1779 — 1835) építész tervei alapján kezdték meg. (Tévedésből a terveket hol Balla Antalnak, hol pedig Hild Vincének tulajdonították.) A munkálatok viszonylag gyorsan haladtak. 1824-ben már a kupola boltozását készítették. 1830. Medárd vasárnapjára készültek el vele, s ekkor tartották meg az első istentiszteletet. Ekkor szólalhat meg először az ország egyik legnagyobb orgolája, amelynek beszerzésére a terv már egy 1800. márc. 20-i ülésen felvetődött: „a rendesebb és szebb éneklésnek kedvéért, s módjáért". Készítője valószínűleg Deutschmann Jakab orgonagyártó volt. Később Angster pécsi, majd Schäffer váci orgonakészítő javította át. 1834-ben kőkerítést készítettek, és elhatározták, hogy a toronyba órát állítanak fel. Még 1833-ban Aebly Fridolin öntetett saját költségén harangokat. A harangokat az 18 29-es görög szabadságharc során elsüllyesztett török ágyúk bronzából készítette Eberhard Henrik pesti harangöntő. Hofrichter József, a templom tervezője 1835-ben meghalt, így nem tudta művét befejezni. Az 1838. márc. 15-i árvíz a templomot alaposan megrongál: ta. Nyugati része összedőléssel fenyegetett. Az akkor még nem kész kriptát teljesen elöntötte a víz. A környező templomok papjai mind ebben a templomban húzódtak meg. A restaurálásra csak 1847-ben került sor. Báthori Gábor superintendens a kárt szenvedett református eklézsiának nevezetes pénzsegélyt nyújtott, gr. Teleki Sámuel könyveket adományozott. Az 1848-as szabadságharc idején egy felajánló határozat alapján, a harangokból ágyúkat akartak öntetni, de a levétel nehézségei miatt ez elmaradt. 1848-ban, Hild József tervei alapján, készült el az oszlopos főbejárati tornác. Ez Hofrichter tervétől eltérően szellősebb felépítésű. Hild sima törzsű korinthoszi oszlopok és oromzatos gerendázat keretébe foglalta a templom bejáratát. Az eredeti tervtől eltérően a timpanont 6 helyett 4 korinthoszi oszlop tartja. Felettük félköríves ablak és érdekes megoldású erkély látható. A toronyóra alatt is erkély van. A Hofrichter-féle homlokzattervet, a portikusz és a sisak kivételével, teljes egészében megvalósították, viszont a kissé barokkosra tervezett toronysisak kivitelezését soha nem végezték el. Ehelyett a templom hosszú ideig egyszerű, alacsony, gúla alakú, valószínűleg ideiglenesnek szánt zsindelytetővel volt fedve. A templom egyetlen hangsúlyos része a középtornyos homlokzat, mert eredetileg is úgy tervezték, hogy épületek veszik körül. Az oldalhomlokzatok emiatt is lettek viszonylag egyszerűek. Díszítőelemeik csupán a kerek és félköríves ablakok. A templom a korai klasszicizmus jegyében született. A Hofrichter-féle homlokzati fugázás részben dekoráció, részben pedig a vakolatmegkötés egyik eszköze volt. A templom belseje egyetlen hatalmas csarnok, középtere elliptikus, kazettás kupolaboltozatú, s Mauer János stukkói díszítik. A bejárattal szembeni hatalmas üvegablak — Róth Miksa alkotása — uralja a teret. A II. világháború alatt tönkrement. Az alatta levő szószéket Hild József tervezte. Erre még 1831-ben kérte fel az egyház a szószéki hanghatás megjavítása céljából. Hild megoldása mértéktartó építészi foglalatot létesített, amely egyszerűségében a belső tér hangsúlyát adta meg. A templomépület továbbfejlesztéséről 1854-ből van ismét adatunk. Ekkor készültek el az orgonakórushoz igazodó oszlopos karzatok. A munkálatok költségeit Hild tervei szerint a templomban nyugvó Strachan Sarolta, gr. Zichy Manóné hagyatékából fedezték. A templom építésének utolsó fázisa volt 1859-ben a torony ma is látható rézsisakjának elkészítése. A templom életében hosszú ideig nem történt sok változás. 1930-ban fennállásának századik évfordulóján emléktáblát lepleztek le a templomban. 1860-ban sekrestyét építettek hozzá. Ebben az épületrészben van a Kálvin díszterem. Ali. világháború végén a szovjet katonák ezen a környéken erős német ellenállásba ütköztek. Véres harcok dúltak a templom birtoklásáért is, miközben az épület súlyosan megrongálódott. Kupolája egy m--nyi felületen beszakadt. A torony is megsérült. Főfalai az ablakzáradékoknál megrepedtek. A főhajó fedélszéke beomlott, és megrongálódott a fűtőberendezés. A hatalmas 6,50 X 3,50-es üvegablakot a légnyomás kitörte. Helyére házilag készült szükségüveg került. Ennek erősebb fényáteresztése rontja a belső összhatást. Az egyház tervbe vett programja, hogy ezt újra elkészíttesse. 1946-ban restaurálták a templomot, ekkor szüntették meg a Hofrichter-féle fugázást. Az ellenforradalom idején, 1956 novemberében a harci cselekmények során ismét sérüléseket szenvedett a templom. A II. világháborús és az 1956-os károk helyreállítása 1964-ben történt meg. A háborús károkat annak idején anyaghiány miatt csak ideiglenesen hozták rendbe. A megsérült kupolát befalazták és csupán a padlástér felől javították ki, így belülről nézve ma is látszik a téglasor. A restaurálásnál ügyeltek arra, hogy „külsőben az eredeti, Hofrichter-féle architektúrát állítsák vissza, természetesen a Hild József-féle portikusz megtartásával.'' 1965. márc. II —17-ig a Műemléki Felügyelőség falkutatást végzett, amelynek célja az eredeti Hofrichter-féle homlokzat feltárása volt. Több helyen leverték a vakolatot, és megtalálták az eredeti fugázást, melynek érdekessége, hogy a mintázat nem követi az építőkövek találkozását. Ezután az eredetinek megfelelő díszítéssel vakolták be, mely ma is látható. A templomot legutóbb 1968-ban renoválták. A Műemléki Felügyelőség 1974-ben vég-15