Budapest, 1978. (16. évfolyam)

5. szám május - Belte Mária - Palát Zsuzsa: Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren

A műemlékegyüttes ma (Csigó László felvétele) A Kálvin téren (Széna piac), a Ráday (Soroksári), a Szamuely (Kétnyul) és Török Pál (Oroszlán) utcák között elterülő háztömbben helyezkedik el a tér három műemléképülete. Klaszszicista műemlékegyüttes: a református templom, mellette a Kálvin tér 8-as sz. ház és az egykori Két Oroszlán fogadó épülete. Mostani külsejüket az 1976-ban befejeződött térrendezés és épületfelújítás alkalmával alakították ki. A Kálvin tér első neve Kecskeméti tér, majd Széna- és Sertéskereskedő tér, később Széna tér vagy Széna piac. Mai nevét 1875-ben kapta a reformáció nagy alakjáról, Kálvin Jánosról. A környék utcáinak elnevezése is kapcsolatos ezekkel az épületekkel. A volt Soroksári út ma Ráday Gedeon nevét őrzi, aki az építkezések egyik legfőbb támogatója volt. A Török Pál utca egy nevezetes református püspökről kapta nevét, aki gyakran prédikált a templomban. A templom építésének előzményei A XVIII. sz. végén a város rohamos fejlődésnek indult; ez együtt járt a lakosság számának növekedésével. Az 1772. dec. 4-i rendelet szerint a Kecskeméti kapun kívüli és attól délre levő terület Mária Terézia férjéről, Lotharingiai Ferencről a Ferencváros nevet kapta. II. József császár 1781-es türelmi rendelete megengedte, ha egy városban száz protestáns család él, templomot építsenek. Pest-Budán azonban ekkor még nem volt ennyi református. Az 1790—91-es országgyűlés rendelkezései viszont már nem kötötték feltételhez a templomépítést. Az 1796-os, Pesten ülésező egyetemes református konvent határozta el református gyülekezet alapítását, bár Pesten még ez időben sem lakott számottevő református. Az egyház 1801-ben Pest város tanácsához intézett kérvényében 768 négyszögöl telket kért. A tanács válasza: „Ezen fundust a pesti ref. ekklézsia számára örökre szabad s minden teher nélkül való bírás végett a nemes város részéről által adja.'" Ennek fejében megkívánják, hogy az egyház „oly épületet teend, mely mind az isteni szolgálatra, mind a város diszére tetczetős, de egyébként is a szomszédoknak kellemes leszen". A telket a Széna piac déli oldalán „a Kecskeméti kapun kívüli kőkerítés között lévő régi temetőhelyben" jelölte meg a tanács. Az első állandó imaházat a mai templom helyén 1804-ben építették, Balla Antalnak, az egyház kurátorának tervei alapján, Hofrichter József kivitelezésében. Ezt az ideiglenes templomot látogatta több éven keresztül Hermina főhercegasszony is. 1816. ápr. 19-én beadvánnyal fordultak a Szépítő Bizottmány elnökéhez, József nádorhoz, s előadták, hogy új templomukat a Széna téren kívánják felépíteni; jóváhagyás céljából a helyszínrajzot is bemutatták. A református gyülekezet a módosított helyszínrajzot és Hofrichter József tervrajzait 1816. ápr. 26-án juttatta el a Szépítő Bizottmánynak, amely azt 1816. máj. 5-i ülésén jóváhagyta. Az építkezést nagyarányú gyűj-34 HONISMERET Klasszicista műemlékegyüttes a Kálvin téren A templom homlokzati és alaprajza Hofrichter József eredeti terve alapjan